Felp�r�gtek az esem�nyek a magyarorsz�gi helyi ipar�z�si ad� �gy�ben. A PricewaterhouseCoopers igazgat�ja szerint elk�pzelhet� az Irap-�gyben 2-3 h�nap m�lva hozand� �s az ad�alanyok szempontj�b�l kedvez� �t�let napja. Vagyis ebben a verzi�ban az a magyarorsz�gi ad�z� sz�m�that a visszat�r�t�sre, amely a sz�ban forg� id�pontig elj�r�st kezdem�nyez.

Ad�tan�csad�k egyel�re nem adnak felvil�gos�t�st arr�l, h�ny v�llalkoz�s �lt ezzel a lehet�s�ggel. El�fordulhat, hogy a magyar  �gyben  n�h�ny h�t m�lva sz�let� f�tan�csnoki �ll�spontot csup�n egy-k�t h�nap Eur�pai teszik k�zz�. Arra is van es�ly, hogy az Eur�pai B�r�s�g hivatalos lapj�ban publik�lj�k a k�rd�ses id�pontot, p�r h�ten bel�l.

A Vil�ggazdas�g �gy tudja, a k�t h�ttel ezel�tti t�rt�n�sek hat�s�ra tov�bbi ad�alanyok tesznek konkr�t l�p�seket annak �rdek�ben, hogy visszakaphass�k a ler�tt t�telt. Egyik lehet�s�g, hogy az adott v�llalkoz�s  befizeti az ad�t, �m �gynevezett null�s bevall�st ad be. Ilyenkor Egy ad�hat�s�gi ellen�rz�s legfeljebb mulaszt�si b�rs�got �llap�that meg, ez ellen pedig m�g mindig lehet fellebbezni.

Az ad�partner azonban hangs�lyozza, hogy vannak m�s, kev�sb� „f�jdalmas” lehet�s�gek is. Ad�k�telezetts�get ugyanis �nmag�ban m�g egy ad�bevall�s beny�jt�sa sem eredm�nyezhet egy olyan ad�nemben, amely uni�s jogot s�rt, azaz amelynek t�rv�nyi rendelkez�sei nem alkalmazhat�k. Egy ilyen ad�nemben az ad�k�telezetts�g b�rmely mozzanat�t – legyen az ak�r az ad�el�leg-fizet�st el��r� hat�rozat vagy m�s hat�s�gi aktus – el�gs�ges lehet megt�madni ahhoz, hogy k�s�bb az ad�k�telezetts�g hi�ny�t kimond� b�r�s�gi �t�let megsz�lethessen – magyar�zza.

Az �llam �rezhet�en „h�zza az id�t” az�rt, hogy min�l k�s�bb kezd�dj�n az Eur�pai B�r�s�g elj�r�sa. M�sr�szt a jelek arra utalnak, nem �llja meg a hely�t az �llami �rvel�s az ad�nem „jogoss�ga” mellett. A csatlakoz�si szerz�d�s az ad�z�s ter�let�n bel�l csak az �fakulcsok eset�ben enged meg �tmeneti elt�r�seket, a tag�llami szab�lyoz�s minden m�s esetben meg kell egyezzen az uni�s �fair�nyelvvel.