Csakhogy ez a helyzet nem tart örökké, hosszú távon a folytatódó kamatcsökkentés lemorzsolja az állampapírhozamokat, figyelmeztetnek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői, akik nemrégiben a szakmát megrázó vitaesten mutatták be azokat a tanulmányokat, amelyekben a nyugdíjpénztárak teljesítményének javulásától tették függővé a kétpilléres nyugdíjrendszer, illetve a jelenlegi nyugdíjszintek hosszú távú fenntarthatóságát. Orbán Gábor és Palotai Dániel jegybanki elemzők számításai szerint a megalakulásuk óta átlagosan évi 2,1 százalékos nettó reálhozamot elérő magánnyugdíjpénztáraknak legalább évi 2,7 százalékos reálhozamot kellene produkálniuk ahhoz, hogy a tagok magánpénztártól várható járadékának értéke versenyt tartson a tébés nyugdíjrésszel. A jobb teljesítményhez egyszerre kellene csökkenteni a költségeket és - kockázatosabb befektetéseket vállalva - növelni a hozamokat. Mindezt gátolja a pénztári piac 90 százalékát lefedő banki és biztosítói hátterű pénztárak közötti csekély verseny - tette hozzá Czajlik István, az MNB pénzügyi stabilitási főosztályának munkatársa.

A pénztári tagok vagyonát a bankok és biztosítók saját csoportjukon belül kezelik, versenyeztetés nélkül, hosszú távra szóló szerződésekkel. Ezzel magyarázható az is, hogy a legnagyobb pénztáraknál alig változott a tagok százalékos díjterhelése, miközben a pénztárakban mind hatalmasabb vagyont kezelnek fix díjjal. "Változtatni kell a szabályozáson, például a több százezres tagsággal rendelkező pénztáraknál meg kellene szüntetni a működésképtelen önkormányzati formát, és a vagyont kezelő pénzügyi csoportoknak tulajdonosi felelősséget kellene vállalniuk" - vázolta a tennivalókat a HVG-nek Kálmán Tamás, az MNB ügyvezető igazgatója.

A jegybankban kisebbfajta nyugdíjreform előkészítése keretében különféle módosítási javaslatokon dolgoznak, amelyek egyeztetését még 2006-ban elkezdenék a Pénzügyminisztériummal és a PSZÁF munkatársaival. A jegybanknál nem tértek ki rá, de a változások ellen leginkább a jelentős lobbierővel rendelkező pénzügyi csoportok ágálhatnak. Ráadásul van köztük olyan, amely visszamenőleg is fel tud mutatni akkora átlaghozamot, hogy lesöpörhesse a központi banki kritikákat. Így tehetne például az MKB Nyugdíjpénztár is, ahol a magánpénztári ágban az évi átlagos reálhozam 3 százaléknál magasabb. Az MKB önkéntes pénztára pedig az alakulása óta eltelt tíz év alatt mintegy 5 százalékos reálhozammal forgatta a vagyont.

A banki és biztosítói hátterű pénztárak csoportja más tekintetben sem egységes. A piacon sokan tudnak az ING és az Aegon Magánnyugdíjpénztárak ügyfélcsábítás miatt kirobbant csatározásáról, amely miatt néhányan versenyfelügyeleti bejelentéseket is sejtenek. A folyamatban lévő eljárások miatt több nagy pénztár például nem volt hajlandó előzetes számokat adni a várható eredményekről, mondván: rosszakaróik beleköthetnek a nem végleges adatokba. Nem véletlen, hogy már sokan várnak a tisztességes piaci magatartás védelmét rögzítő etikai kódexre, amelyhez a nagy pénztárak közül az OTP, az Allianz, a Winterthur, az ING, az MKB és az Aranykor Nyugdíjpénztár már csatlakozott, s a kisebbek közül a Honvéd is feliratkozott. A többieket március végéig várják a kezdeményezők. A kódex fegyelmező erejét többek között az jelentheti, hogy a csatlakozott pénztárak a piacon tapasztalt sérelmeiket egy választott bíróság elé vihetik, amely a piaczavarónak tartott ügyekben hozott döntéseit nyilvánosságra hozza - árulták el a HVG-nek a kódex körül bábáskodó pénztári vezetők.

PAPP EMÍLIA