Az aut� egyik feltal�l�ja

Karl Benz 1844. november 25-�n sz�letett Karlsruh�ban. Csal�dja �vsz�zadok �ta a kov�csmesters�ggel foglalkozott, �m apj�t megcsapta a motoriz�ci� f�stje �s mozdonyvezet�nek �llt. A kis Carl k�t�ves volt, amikor apja meghalt, ezut�n anyja egyed�l nevelte. G�p�szm�rn�ki tanulm�nyait a p�nztelens�g miatt nem tudta befejezni, ez�rt a csal�di hagyom�nyokhoz h�en lakatosk�pes�t�st szerzett. Miut�n g�palkatr�szeket gy�rt� els� �n�ll� v�llalkoz�sa cs�dbe ment, motorok fejleszt�s�vel kezdett foglalkozni. 1878-ban Douglas Clerk k�t�tem� motorj�rt tov�bbfejlesztve siker�lt egy �jfajta motor protot�pus�t megalkotnia. Clerk a benzing�z-leveg� kever�ket az �zemanyag-szivatty�ban hozta l�tre, Benz viszont k�l�n szivatty�t haszn�lt a benzing�zh�z �s a leveg�h�z, s a kever�k csak a dugatty�ban alakult ki.

1883-ban saj�t m�helyt rendezett be Mannheimben, ahol r�gz�tett g�zmotorokat gy�rtott �s fejlesztett tov�bb. 1884-ben szerkesztette els� �nj�r� kocsij�t, amelyet egy elektromos gy�jt�s�, 0,8 l�er�s, egyhengeres n�gy�tem� motor hajtott. A vil�g els� ilyen benzinaut�j�nak m�r h�t�je �s differenci�lm�ve is volt, Benz sz�jhajt�m�ves �tt�telt �s t�m�r gumi kerekeket alkalmazott. Igaz, csak h�rmat - a feltal�l� egyszer�bbnek tartotta, ha egy kereket kell korm�nyoznia, mint ha egyszerre kett�t mozgatna bonyolult �tt�telek r�v�n.

Benzint a patik�b�l

Az els� aut�, 1886-b�l

J�rm�ve Maybach �s Daimler tal�lm�ny�t�l f�ggetlen�l j�tt l�tre, �s f�leg abban k�l�nb�z�tt, hogy Benz automobilhoz ill� karossz�ri�t is tervezett, m�g Maybach egy kism�rt�kben �talak�tott lovas kocsiba szerelte motorj�t. Mindk�t konstrukci�t 1886-ban szabadalmaztatt�k, Benz 1896. janu�r 29-�n kapta meg motorkocsij�ra a 
37435. sz�m� n�met szabadalmat. A j�rm� els� nyilv�nos �tj�ra 1886. j�lius 3-�n indult el - a feltal�l� tudta n�lk�l, feles�ge k�t fi�kkal hajtott Mannheimb�l Pforzheimbe. Az asszony menet k�zben mindent megtett, hogy felh�vja a figyelmet az alkalmatoss�gra: benzint egy patik�ban vett f�l�ton, az elkopott f�kbet�tet pedig egy cip�sszel cser�ltette ki.

Illusztr�ci� egy 1888-as lipcsei �js�gban

A vet�lyt�rs Daimlerrel ellent�tben, aki licenceit Franciaorsz�gban �rt�kes�tette, Benz saj�t gy�rt�sra t�rekedett. 1893-ban k�sz�lt Viktoria nev� j�rm�ve, majd a Velo, egy viszonylag olcs� k�tkerek� motorbicikli. 1894-ben m�r 67 aut�t siker�lt eladnia, egy �vvel k�s�bb 135-�t. 1899-re a c�g tekint�lyes r�szv�nyt�rsas�gg� fejl�d�tt, 572 kocsira tal�lt vev�t, a v�laszt�k k�tszem�lyest�l 12 szem�lyesig terjedt, s�t versenyaut�kat is �p�tettek. Benz 1901-ben t�z k�l�nb�z� modellt k�n�lt az 5 l�er�s, k�t�l�sest�l a 20 l�er�sig. A kocsik azonban viszonylag lass�ak voltak, a vev�k sebess�gre v�gytak, s Benz k�nytelen volt visszavonni v�lem�ny�t, mely szerint "az �r�nk�nt 50 kilom�ter/�ra �ppen el�g"...

Benz 1906-ban hagyta ott a c�get, hogy megalap�tsa a C. Benz S�hne c�get k�t fi�val, Eugennel �s Richarddal. M�g meg�rte, hogy a Benz �s T�rsa G�zmotorgy�r 1926-ban egyes�lt a Daimler motorgy�rral, s �gy l�trej�tt a Daimler-Benz AG, amely ma a Mercedes-Benzr�l h�res. A Daimler-Benz 1998-ban egyes�lt az amerikai Chrysler aut�gy�rral, a DaimlerChrysler jelenleg a vil�g �t nagy gy�rt�j�nak egyike. A feltal�l� 1929. �prilis 4-�n hunyt el Landenburgban, �let�nek 84. �v�ben, k�ztisztelett�l �s k�zmegbecs�l�st�l �vezve. M�g az is felmer�lt, hogy m�rt�kegys�get neveznek el r�la: egy benz egy kilom�ter/�r�t jel�lt volna. A terv f�stbe ment, de a benzin n�met (�s a magyar) nyelvter�leteken h�s�gesen �rzi nev�t.