Kapcsolódó témák Az építkezőkön verik el a port Szigorodó APEH-kontroll az építkezéseken

Szűk két hónapja él az a kormányrendelet, amely előírja a nettó (áfa nélkül számított) tízmillió forint feletti építkezések (átalakítások, felújítások) adóhivatal felé történő bejelentési kötelezettségét, és szeptember 15-től letölthető nyomtatvány is akad az APEH honlapján erre a célra. Az áttekinthető, egyoldalas nyomtatvány az építtető és a kivitelező adataira - név, adószám, építkezés helyrajzi száma - kíváncsi.

A FigyelőNet megkeresésére az adóhivatal illetékese elmondta: a feldolgozott adatok szerint eddig országosan mintegy 950-1000 építtető jelentette be az általa elvégezni kívánt építési tevékenység kivitelezési értékét.

Alulterveznek?

A bejelentést magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt meg kell tenniük, nyolc nappal minden olyan építés megkezdése előtt, amelyre az építési hatóságtól engedélyt kell kérni. Arról egyelőre nincs adat, hogy az említett közel ezer bejelentő közül hányan vannak magánszemélyek, és mennyi a cégek száma, mert - mint kérdésünkre az APEH-nál elmondták - még túl rövid idő telt el ahhoz, hogy ilyen részletesen kigyűjtsék az adatokat. Egyelőre arról sincs az adóhivatalnak információja, hogy a területileg illetékes első fokú állami adóhatóság szabott-e ki mulasztási bírságot a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Mint azt a kormányrendelet meghatározza: a mulasztó magánszemélyek 100 ezer, a vállalkozások 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatók.

Nem célunk, hogy alaptalan és korai következtetéseket vonjunk le, de a bejelentések számát érdemes összevetni az ezen időszak alatt kiadott építési engedélyek számával. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első hat hónapjában például összesen mintegy 25 ezer új építési engedélyt adtak ki, a tavalyi év egészében pedig közel 58 ezret, ami havi átlagban - eltekintve a szezonális ingadozásoktól - 4-5 ezer új engedélyt jelent.

Az, hogy eddig havonta durván 500-an jelentették be magukat az APEH felé, azt mutatja tehát, hogy tízből kilenc, de legalább nyolc építkező 10 millió forintnál kisebb összeget szán a munkálatokra. Nyilván egy részük valóban kisebb felújításra, átalakításra kért csak engedélyt, más részük esetleg optimistán alultervez, és később lesz kénytelen korrigálni, illetve olyanok is lehetnek, akik elmulasztottak eddig megfelelni az új előírásoknak.

Aggályos rendelet

Egyébként, mint azt már korábbi összeállításunkban ismertettük, a kormányrendelet kettős célt szolgál. Elsősorban az építőiparban tapasztalt feketemunka visszaszorítására tesznek így kísérletet, de az APEH nem rejti véka alá, hogy az adatokat a jövedelembevallások ellenőrzésénél is fel fogják használni.

Ezzel kapcsolatban a a FigyelőNet megkeresésére Gerlai Gabriella, ingatlanjogász azt kifogásolta, hogy egyfelől jelentős adminisztrációs terhet jelent az építkező számára a jogszabály (különösen, ha menet közben merülnek fel extra elképzelések, költségek), és nem mellesleg, alkotmányjogi aggályokat is felvet. Sérti az üzleti titkot, hiszen az építő és építtető üzleti kapcsolata másra nem tartozik, ahogyan a munkaügyi ellenőrzéseket végző Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek (OMMF) sincs köze az építtető adataihoz. Az pedig a szakértő szerint végképp érthetetlen, hogy ha a kormány vissza akarja szorítani az építési vállalkozók közt gyakori feketemunkát, akkor miért az építtetőn veri el a port.

Mindenesetre innentől kezdve fokozottabb ellenőrzésekre számíthat építtető és építőipari munkavállaló egyaránt. A fekete munkásokat lefülelő OMMF száz fővel bővítette az ellenőrök létszámát, és mint Vass László, a hivatal Felügyeleti Főosztályának munkatársa lapunknak korábban kifejtette: a bejelentett építkezéseket szúrópróbaszerűen tesztelik, de hogy a be nem jelentett munkálatok se kerülhessék el az ellenőrök figyelmét, gépkocsival járőröznek, és nem ritkán társhatóságokkal - a rendőrséggel vagy a határőrséggel - együtt razziáznak.