A jegybank Monetáris Tanácsa – a piaci várakozásoknak megfelelően – nem változtatott az alapkamaton hétfői ülésén, így az továbbra is 6 százalék marad.
A Monetáris Tanács indoklása szerint az elmúlt időszakban számos tényező támogatta az alacsony inflációs környezet kialakulását: a fogyasztói árak szeptemberben 3,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban; a maginfláció éves növekedési üteme 2 százalék alá került.
Ugyanakkor arra számítanak, hogy a jövőben vegyes hatások alakítják majd az inflációs folyamatokat. Bár 2006-ban az áfacsökkentés számottevően mérsékelni fogja az árnövekedés éves ütemét, 2007-re ez a közvetlen hatás elmúlik. A munkaköltségeket eltérő hatások érik a jövőben, ez irányból fokozódik az inflációs bizonytalanság. Eközben magas maradt az olajár, és a világgazdaságban erősödik az inflációs nyomás. Ezzel együtt jó esély mutatkozik az inflációs cél elérésére.
Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a bizonytalanság a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét és konvergenciáját illetően. Több olyan hír látott napvilágot, amely kedvezőtlen folyamatok kibontakozására utal.
Az eurótól távolodva
A kormány az euró bevezetése szempontjából mérvadó költségvetésihiány-mutató 2005-re vonatkozó várható értékét felfelé módosította. Bár a korrekció önmagában nincs hatással az eladósodás alakulására, negatív hatással lehet a pénzpiacok konvergenciafolyamatról alkotott képére. A piaci szereplők számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elkövetkező évek hiányszámai a korábbi várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakulhatnak. A költségvetési törvényjavaslatban kitűzött 2006-os deficitcél a korábbi konvergenciaprogramban vázolthoz képest magas, ráadásul számottevő felfelé mutató kockázatok övezik, ahogyan erre az Európai Bizottság legfrissebb elemzése is rámutatott.
A magyar gazdaság távolabb került az euró 2010-es bevezetését lehetővé tevő nominális konvergenciapályától. A jegybanktanács már korábban is figyelmeztetett, hogy a hosszú távú gazdasági növekedés érdekében elsődleges fontosságú lenne az euró bevezetése, amihez elengedhetetlen, hogy elkötelezettség mutatkozzon a konvergenciakritériumok mielőbbi teljesítésére.
Ennek ellenére, bár a kormány újfent megerősítette elkötelezettségét az euró 2010. évi bevezetése mellett, a bejelentéshez nem kapcsolódtak konkrét intézkedések.
Romló környezet
A külső környezetet illetően olyan jelek mutatkoznak, amelyek szerint a feltörekvő országok eddigi pozitív megítélése romolhat. S a folytatódó világpiaci inflációs nyomás a közeljövőben befolyásolhatja a főbb jegybankok kamatpolitikáját. A fejlett országokban a hozamok emelkedése negatív hatással lehet a feltörekvő piacok eszközei iránti keresletre is, ami a forinteszközök hozamait emelheti.
Hosszú menetelés
Hosszú, majdnem egyéves menetelésnek vetett véget a jegybank hétfői döntése. A Monetáris Tanács idén 3,5 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, s a hétfői döntés megegyezett az elemzői elvárásokkal. Ezek szerint az elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy idén már nem lesz kamatcsökkentés, illetve jövőre már ismét az emelések ideje érkezik el.
Jövőre emelések jönnek?
A FigyelőNetnek Barcza György, az ING elemzője korábban elmondta, hogy néhány héttel ezelőtt a piac még 50 bázisponttal csökkentett, 5,5 százalékos irányadó rátával számolt decemberre, az elmúlt hetek eseményei miatt azonban megváltozott a befektetői hangulat. Szerinte a Monetáris Tanács a jövő év közepén emelheti is a jegybanki alapkamatot, akár 1 százalékponttal.
Ugyanezt erősítette meg kérdésünkre Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője is, aki szerint a kamatdöntést befolyásoló tényezők közül a hazai infláció miatti bizakodás és a rosszra fordult nemzetközi hangulat párharcában most az utóbbi látszik erősebbnek. Olyannyira, hogy az év végéig már beárazódott további fél százalékpontos csökkentést is teljes mértékben elfelejtették a piaci szereplők: a rövid futamidejű állampapírok hozama a 2-3 héttel ezelőtti 5,5 százalékos szintről most 6 százalékra jött fel. Három hónapon belül tehát nem vár már kamatcsökkentést a piac, legfeljebb egy óvatos, 25 bázispontos novemberi monetáris lazítást, amennyiben a nemzetközi hangulat is megnyugszik. Azonban kamatemeléstől Pintér nem tart az év végéig, az elemző szerint erre a forint tartósabb begyengülése adhatna okot, vagyis, ha például az euróval szembeni árfolyam 265 forintig mozdul el.
A nagyon kedvező maginfláció, s az emiatt keletkező kamatfelár indokolta volna a kamatcsökkentést, de a jegybank sem akarja tovább feszíteni az amúgy is pattanásig feszült helyzetet – mondta a FigyelőNet kérdésére Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője. A piacokat jelenleg az amerikai inflációs adatok és a várható kamatemelés érdeklik. Azonban a bank elemzői novemberre 25 bázispontos csökkentést várnak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
