Ezermilliárdon túl Az MNB adatai alapján a devizában fennálló háztartási adósság meghaladja az 1000 milliárd forintot, vagyis a magánszektorban kint lévő teljes hitelállomány 25 százalékára duzzadt a 2003 végén mért 5 százalékról. Az idei év első nyolc hónapjában a magyarok 465 millió euró értékű, devizaalapú jelzáloghitelt vettek föl, ami 20 százalékkal több, mint a jelzáloghitel-állomány ugyanezen időszak alatt bekövetkezett nettó növekedése.

Kapcsolódó témák Május óta nem volt ilyen gyenge a forint Financial Times: bajba kerülnek a devizaadósok Árfolyamgaranciával csökkenthető a devizahitelek kockázata Lakáshitel – kinek a forint, kinek a deviza

Az elmúlt hetekben bekövetkezett – körülbelül 10 forintos – euróval szembeni árfolyamgyengülés hatására egy 200 eurós, átlagosnak mondható havi törlesztőrészlet 2000 forinttal drágul meg – mondta el kérdésünkre Pablo Fritz, az Inter-Európa Bank lakossági üzletágának vezetője. Ez valószínűleg még nem elviselhetetlen pluszteher a devizaadósok többsége számára, de kisebb-nagyobb mértékben mindannyiukat érinti – automatikusan. Ellentétben ugyanis a kamatváltozások miatti – 3, 6,12 havonta, vagy akár 5-10 évente esedékes – átárazásokkal, az árfolyamváltozások minden egyes törlesztési napon, vagyis minden hónapban módosítják a devizában kalkulált, de forintban visszafizetendő törlesztés összegét. Forintgyengülés esetén emelik, erősödés esetén csökkentik az adósságot.

Nyomják a devizát

Ha a jegybank vagy a pénzügyi felügyelet időnként óva inti is a lakosságot, a szaksajtó pedig némi pánikot is kelt, a banki nyilatkozatok nyugodtságot sugallnak, mondván, nem valószínű az árfolyam oly mértékű elmozdulása, amely a törlesztőrészletek nagyságát drasztikusan befolyásolná. Ahhoz hogy a törlesztőrészletek összege jelentősen emelkedjen, a kamat és az árfolyam együttes, kedvezőtlen változásának kell bekövetkeznie – mondta el kérdésünkre például a CIB Bank illetékese.

A banki ügyintézők a többforintos euró- és svájcifrank-erősödés után is bátran a devizakölcsönök felvételére buzdítják az ügyfeleket. A FigyelőNet munkatársa körbekérdezte a nagyobb kereskedelmi bankokat: lakáshitel-érdeklődésére az esetek többségében, a kockázatok feltárása nélkül, egyértelműen a devizahitelt javasolták számára. Csak minden harmadik esetben kapott kicsit árnyaltabb eligazítást, amikor is az ügyintéző legalább megemlítette a devizaalapú kölcsönök kamat- és árfolyamkockázatát, de a jövőbeli kilátásokat illetően nem mert becslésekbe bocsátkozni, mondván, ő nem devizapiaci szakértő.

Ezek után nem meglepő, hogy az ügyfelek egy része – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) származó információink szerint – nem is amiatt panaszkodik időről időre, hogy a forint gyengülése esetleg megemeli a havi törlesztését, hanem a tájékoztatás hiányát kifogásolja. Jó néhányan ugyanis eleve nincsenek tisztában azzal, hogy a kamatperiódus leteltével átárazódik, illetve az árfolyammozgások alkalmával automatikusan változik a hitelük – fogalmazott Binder István, a PSZÁF szóvivője.

Hogy mégsincsenek tömeges panaszok – sem a felügyelet, sem a FigyelőNet által megkérdezett bankok szerint –, az valószínűleg annak köszönhető, hogy egyrészt az utóbbi időben meglehetősen stabil volt a forint árfolyama, másrészt a bankoknak törvényi kötelezettségük van arra, hogy úgynevezett „kockázatfeltáró nyilatkozatot" írassanak alá a hitelfelvevőkkel, amelyben a devizaalapú kölcsönök minden becsapósabb karakterét (elsősorban az árfolyam- és kamatkockázatot) bemutatják. Ha tehát az első körös ügyfél-tájékoztatásokból ez sok helyütt hiányzik is, a szerződés aláírásáig, vagy legalább azzal egyidőben elvileg minden esetben megtörténik.

Lehetnek gondok

Mindeközben a jegybank már hónapok óta hangoztatja aggodalmát a devizahitelek elharapódzásáról. Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója néhány nappal ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi eladósodottsági szint már komoly árfolyamkockázatokat rejt magában, s különösen a lakossági és a kkv-szektor ütheti meg a bokáját. Ők azok ugyanis, akik nyakló nélküli eladósodásuk során kevéssé veszik figyelembe ezeket a rizikófaktorokat. A jegybank szerint a devizahitelezés és a növekvő gazdasági egyensúlytalanságok elegye már a bankrendszer stabilitását is veszélyezteti.

A jegybank véleményét külföldről és belföldről mind több gazdasági elemző osztja. Barcza György, az ING elemzője a FigyelőNet kérdésére a lengyel példát hozta fel a közelmúltból, ahol hasonló tendenciák érvényesülnek a hitelezésben, és ahol adódtak is már problémák a zloty nagyobb mértékű begyengülése következtében. A szakértő szerint regionális bajtársunknál nem is az volt a legfőbb gond, hogy a havi törlesztőrészletek néhány hónapon keresztül bizonyos százalékkal megemelkedtek, hanem annak felismerése, hogy ezáltal maga az adósság összege kezdett lassabban apadni. Hiába törlesztett tehát az ügyfél, előfordult, hogy fennálló hiteltartozása több hónap elteltével mégsem lett alacsonyabb, és ez kisebb pánikot keltett a lakosságban. Ez azt is eredményezte, hogy sokan a rendkívüli törlesztés lehetőségével éltek, vagy extra költségekbe verve magukat hazai devizára konvertálták a hitelüket.

Hasonló aggodalmának adott hangot a Morgan Stanley londoni befektetési bankház is, amely a portfolio.hu által idézett elemzésében kiemelt figyelmet szentelt a magyar állami és magánszektor eladósodottságának, kiemelve abból a devizaalapon történő eladósodást. A Financial Times pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy katasztrofális következményei lehetnek a devizában eladósodott magyarok számára a forint gyengülésének. A brit lap szerint ugyanis az erős növekedés ellenére a magyar fizetőeszköz jelentős gyengüléséhez vezethetnek a magyar gazdaság egyensúlytalanságai és az ellenőrzés alól kicsúszott államháztartási hiány. A magyar fogyasztók az FT szerint tisztában vannak a kockázattal, de „nem izgatják magukat".