Kiotói egyezmény Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotó Jegyzőkönyve 1997-ben született. Az egyezmény célja, hogy visszaszorítsa a globális felmelegedésért felelős, üvegházhatást okozó anyagok – szén-dioxid, metán, illetve különböző légkondicionáló berendezésekben és spray-kben jelenlevő anyagok – kibocsátását. Az egyezményt aláíró országok vállalták, hogy 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest 5,2 százalékkal csökkentik a hat gázféleség kibocsátását. Magyarország 2002 júliusában csatlakozott az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi klímavédő egyezményhez.

Kapcsolódó témák Új paktum a kiotói helyett ENSZ: elmaradásban a Kiotói szerződés Életbe lépett a kiotói egyezmény Februártól Oroszországban is életbe léphet a kiotói egyezmény

Amerika vs. Kioto Hogy a kiotói megállapodás éreztesse hatását, 55 ország aláírására volt szükség, köztük az Egyesült Államokéra és Oroszországéra, mivel a világ összes kibocsátott szén-dioxid-mennyiségének több, mint 45 százalékáért e két ország felelős. A Clinton-kormány ígéretet tett, hogy 2012-ig a kilencvenes szint hét százalékával csökkenti a károsanyag-kibocsátást, a Bush-kabinet viszont néhány héttel hivatalba lépése után kilépett az egyezményből.

Tervek szerint legkésőbb jövő év elejétől életbe lép Magyarországon az emissziókereskedelmi rendelet. A rendelet nagyvállalatok károsanyag-kibocsátást – emisszióját – szabályozza, pontosabban liberalizálja. Ez a szabályozás a tervek szerint a károsanyag-kibocsátás csökkenését eredményezi a jövőben.

Kvóta alatt fölött

A rendszerbe bekapcsolódó vállalatok egy előre meghatározott szennyezési joggal (kvóta) rendelkeznek. Ha károsanyag-kibocsátásuk a megengedett mennyiség fölé emelkedik, kvótát kell vásárolniuk. Az emissziókereskedelem lényege, hogy azok a vállalatok, melyek a kvóta alatt bocsátanak ki a környezetre ártalmas gázokat, feleslegüket szabadon értékesíthetik, mely – az elképzelések szerint - ösztönözni fogja a vállatokat, hogy az értékesíthető felesleg reményében beruházzanak olyan berendezésekbe, mellyel a kibocsátás csökken.

A Magyarországon hamarosan beinduló kereskedelmet egy uniós rendelet szabályozza, melynek értelmében országhatáron belül épp úgy lehet majd adni-venni, mint országok között. A cél az unió egészére kiterjedő károsanyag-kibocsátás hat százalékkal történő csökkentése. Az EU ezen kezdeményezése a Kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeinek tesz eleget, elébe megy viszont az emisszió-kereskedelem globalizációjának.

Az EU-ban idén január elsejével startolt liberalizáció Magyarországon jó ideje késik, miközben a régi tagországok közül tizenegyben már beindult a kereskedelem. A kereskedelem beindulásához először ugyanis ki kell osztani a kvótákat, továbbá meg kell alkotni a tranzakciókat nyomon követő regisztert, egyelőre egyik sem történt meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) indoklása szerint az Európai Bizottságnál (EB) áll két hónapja a kvóták kiosztását szabályozó magyar javaslat. Ha az EB dönt, jönnek a hazai körök, a magyar közigazgatási egyeztetés, majd utolsó körben a kormánynak is tárgyalnia kell a kiosztási tervet. "Ez legfeljebb 2-3 hetet vesz igénybe." – fogalmaz a KVVM közleménye.

Az ügymenetet ismerve a két-három hetes határidő nagyon derűlátónak tűnik, hiszen az EB döntés után hátravan még a társadalmi-, és tárcaközi egyeztetés, a hatályba lépés pedig gyorsított eljárással is két hetet vesz igénybe. Ha osztunk, szorzunk legjobb esetben is decemberben vagyunk. Az újonnan csatlakozott tagországok közül egyelőre csak Csehországban és Észtországban működik a kibocsátási egységek adás-vétele. „A régiónak, így Magyarországnak is jelentős kibocsátási feleslege van, ami kedvezőtlenül hathat az árfolyamokra" – magyarázta az EB döntés halogatását Nemes Richárd, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. szakértője.

Adok-veszek

A kvóták értékesítése ugyanúgy működik, mint bármilyen árué a piacon. Az egységnyi kereskedelmi mennyiség egy tonna kibocsátott széndioxid, ezzel kereskedhetnek a cégek év eleje óta. A rendszer indulásakor öt-hat euróról indultak az árak, melyek gyorsan emelkedtek, ma 23-24 euró körül mozog egy tonna széndioxid. A késedelem több hazai vállalatra is hatással van. Ugyanis több magyarországi cég nagy veszteségekkel számolhat, mert a hazai szabályozás szeptemberi indulásában bízva szerződéseket kötöttek decemberi határidővel. Ha a rendszer nem lép életbe idén, akkor a cégeknek a piacon kell megvásárolniuk szerződéseikben vállalt kvótáikat. A Vertis becslése szerint 500 ezer tonna szén-dioxid kvótára született eddig határidős üzlet Magyarországon, igaz nem mindegyik december vége előtti határidőre. Vagyis mintegy 2,8 milliárd forintos veszteség érhetei a magyar cégeket.

Az államnak joga van eldönteni, hogyan értékesíti a kvótákat, hogy igényt tart-e eladásukból bevételre. Az EU-döntés értelmében a kvóták 2,5 százalékát aukción értékesítenék, 97,5 százalékához pedig ingyen jutnának hozzá a cégek. Ezt viszont nem teszi lehetővé az államháztartási törvény (Áht.). Idén májusban ugyan életbe lépett az üvegházhatású gázok kereskedelmének alapjait lefektető törvény, de a módosított önkormányzati törvény felülírta Áht-t, megszüntetve a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának a lehetőségét.

Az elosztási rendelet szerint Magyarország kilencvenhárommillió tonna széndioxidot oszthat szét az üvegházhatás kialakulásáért felelős cégek között. A kvótákat a nagyteljesítményű tüzelőberendezések, az olajfinomítás, a kokszolás, a vaskohászat és acéltermelés, a cement- és mész-, üveg-, építőanyag-gyártás, illetve a papíripar kapják meg. A kiosztásra váró kvótavagyon a jelenlegi szén-dioxid-árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintot ér. Minden egyes, a rendszerbe bekapcsolódó, felesleggel rendelkező ország piacra lépése lefele nyomja az árakat, így az 500 milliárdból akár 250 milliárd is lehet. „Ezt nem kéne megvárni" – mondta Nemes Richárd.