Jó rendőr, rossz rendőr? A Világgazdaság című napilap pár napja úgy értesült, hogy a miniszterelnök és a pénzügyminiszter egyeztetett szerepleosztásban nyilatkozik az euró bevezetésének kérdéséről. A kormányfő kijelentéseinek célja az, hogy elérje, keze ne legyen megkötve az euróbevezetés ügyében, a döntés-előkészítés és kivitelezés főszereplője lehessen. A pénzügyminiszter pedig azért dolgozik, hogy „ne veszítse el a piacok bizalmát" – írta a lap.

Kapcsolódó témák A kormány mégis küzd a 2010-es euróért? A PM 2010-es euróbevezetést javasol Kuncze és Veres kitart a 2010-es euró mellett Járai: lehetetlen a 2010-es euró Gyurcsány az euró halasztását érzékeltette Kimaradhat-e Magyarország az eurózónából? Kétarcú elszámolással vádolják az uniót

Batiz András elmondta: a vita lezárult, és minden eddiginél egyértelműbbé vált: "nincs az egyensúlyban működő államháztartásnak alternatívája; az egyensúly, az igazságosság és a fejlődés kéz a kézben járnak".

A miniszterelnök vezetésével "államreform bizottság" áll fel a közeljövőben, amelynek célja a jelenleginél kisebb, átláthatóbb, hatékonyabb igazgatás megteremtése – közölte a kormányszóvivő.

Batiz András bejelentette azt is, hogy a miniszterelnök a hét végén megállapodott a két kormánypárti frakció vezetőjével abban, hogy nem terjesztenek elő olyan módosító indítványt, amely a 2006-os költségvetési javaslat kiadási főösszegét növelné. A szóvivő megerősítette: az idei, a GDP 6,1 százalékát kitevő eredményszemléletű hiány után a kormány elkötelezett amellett, hogy 2006-ra elérjük a 4,7 százalékos deficitet.

Gyurcsánnyal vitatkoztak

Október 13-án Veres János pénzügyminiszter már bejelentette, hogy a Pénzügyminisztérium decemberben olyan konvergenciaprogram-javaslatot készít a kormánynak, amely megalapozza a 2010-es euróbevezetést. Az akkori információk szerint a készülő javaslat 2008-ra 3,3 százalékos államháztartási hiányt céloz meg (ez a nyugdíjkorrekció figyelembe vehető mértéke miatt lehetővé tenné a 2010-es eurózóna-csatlakozást), a döntés azonban a kormány hatáskörébe tartozik.

A 2010-es bevezetés érdekében a következő 3 évben közel 1000 milliárd forintos államháztartási kiigazítást kell végrehajtani, ami nagyrészt a kiadási oldalon, kisebb részben a bevételi oldalon valósulhat meg - felelte egy kérdésre akkor a pénzügyminiszter. Korábban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról beszélt, hogy évente 300 milliárd forinttal kellene csökkenteni a büdzsé kiadásait az euró 2010-es bevezetése érdekében.

Politikai felhangok

Az euró bevezetésének időpontjáról szóló, időközben politikai vitává alakult közgazdasági disputát a kormányfő többször is egy vagylagos kérdésként állította be. Szerinte Magyarországnak az euró és az autópályák között kell választania. „Vagy tudomásul vesszük, hogy így kell könyvelni és nagyobb a hiányszám, vagy leállítjuk az autópálya-építést" – mondta szeptember 27-én Gyurcsány Ferenc a Klubrádió Megbeszéljük! című műsorában.

Neves közgazdászok, sőt, még Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke is nyílt levelekben arra hívták fel a figyelmet, hogy a két kérdés nem zárja ki egymást. A sztrádaépítések leállítása helyett inkább radikális államháztartási reformra van szükség a 2010-es euróbevezetéshez.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Rádiónak nyilatkozva elmondta: szerinte az euró bevezetésére csak 2013-2016 között van reális esély. „Komoly gazdasági szakembert még nem láttam, aki azt mondta volna, hogy ilyen meghamisított költségvetéssel a hátunk mögött a 2010-es euró bevezetése tartható lenne" – tette hozzá Orbán. Közgazdászok szerint az orbáni hozzáállás egyébként érthető is: a 2010-es csatlakozáshoz a következő kormányzati ciklusban roppant feszes fiskális politika szükséges, s ha nyer a Fidesz, nyilván nem akarja az előző kormány szennyesét a saját népszerűsége rovására tisztára mosni.

A költségvetési hiányszámok a felelősek

A kormány szeptember végén – az Eurostat sztrádafinanszírozási döntése nyomán - ismerte be, hogy kiszalad kezéből az államháztartási hiány kezelése, s bevallotta, hogy az idei - nyugdíjbefizetésekkel korrigált - hiány eléri a 6,1 százalékot, és módosította a korábban jövőre kitűzött, rendkívül tetszetős számokat 4,7 százalékra (az eredeti tervek szerint idén 3,6, jövőre 2,9 százalékos lett volna a deficit). Ezzel párhuzamosan a kabinet elkezdte dresszírozni a lakosságot és a piacokat, hogy a korábban kőbe vésett 2010-es eurócsatlakozási céldátumon változtatna.

Mind hazai, mind pedig külföldi elemzők szerint a költségvetési célszámok szeptember végi felülvizsgálata után valószínűtlenné vált az euró 2010-es magyarországi bevezetése. A magyar pénzügyi vezetés viszont ezt határozottan tagadta, mondván, a céldátum továbbra is él.

Gyurcsány Ferenc kormányfő az utóbbi hetekben ugyanakkor egyetlen azóta adott nyilatkozatában nem mondta ki, hogy 2010 továbbra is céldátum lenne – igaz, azt sem, hogy már nem az. Piaci elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a legrosszabb taktika, ugyanis a lebegtetés következtében kialakuló bizonytalanság nagyon komoly hosszú távú veszteséget okozhat az országnak.