Harold Pinter Szerz� a m�vek m�g�tt Forr�s:haroldpinter.org

Pinter 1930-ban sz�letett, egyes forr�sok szerint portug�l, m�s tal�lgat�sok szerint magyar felmen�kkel b�r� csal�dban. Dr�ma�r�i p�ly�ja 1957-ben kezd�d�tt, el�tte �veken kereszt�l Angli�ban �s �rorsz�gban volt sz�n�sz. 

 Indokl�s�ban az akad�mia kiemeli: Pinter olyan �r�, aki "darabjaiban felt�rja a h�tk�znapok fecseg�se alatt t�tong�
m�lys�geket, �s behatol az elnyom�s z�rt tereibe". A szerz�, aki okt�ber 10-�n t�lt�tte be 75. �let�v�t, dr�m�k mellett sz�mos r�di�- �s tv-j�t�kot is �rt. Pinter nagyon is ismert a magyar k�z�ns�g el�tt: dr�m�i magyar nyelven is ismertek, olyan darabjait, mint a Hazat�r�s, az �tellift, a Sz�let�snap, A szeret�, n�lunk is nagy sikerrel j�tszott�k a sz�nh�zak. A hetvenes �vek �ta Pinter az irodalmi munk�ss�g�n k�v�l az emberi jogok�rt val� ki�ll�s�r�l is ismert. 

Pinter - ahogy a Nobel-d�j bizotts�g honlapja m�ltatja - lecsupasz�totta a sz�nh�zat legalapvet�bb elemeire: z�rt t�r, kisz�m�thatatlan p�rbesz�d. Pinter darabjait az abszurd dr�m�b�l levezetve �rtelmezt�k, de a k�s�bbiekben - sokkal pontosabban - a "fenyegetetts�g dr�m�ir�l" besz�ltek. Az �r� bepillant�st enged a legh�tk�znapibb p�rbesz�dek m�g�tt megb�v� al�-f�l�rendelts�gi viszonyokba. A Pinter-alakok �nv�delemb�l valamif�le visszafogott �s kontroll�lt l�t m�g� s�ncolj�k magukat. A dr�ma�r� f� t�m�i m�g az elm�l�s �s a nehezen megragadhat�, hom�lyba vesz� m�lt. 



Az elm�lt t�z �v irodalmi Nobel-d�jasai:
   
1995 - Seamus Heaney �szak-�r sz�rmaz�s� k�lt�, essz�ista m�veinek "a midennapok csod�it �s a vel�nk �l� m�ltat felmagasztal� l�rai sz�ps�g��rt �s erk�lcsi m�lys�g��rt."
   
1996 - Wislawa Szymborska lengyel k�lt�n� �s irodalomkritikus, mert "k�lt�szete ironikus pontoss�ggal engedi az emberi �let momentumaiban megmutatkozni a t�rt�nelmi �s biol�giai �sszef�gg�seket.
   
1997 - Dario Fo olasz dr�ma�r�, sz�n�sz "egyszerre sz�rakoztat�, lebilincsel� �s t�vlatokat ny�jt� sz�vegek alkot�s�ban mutatkoz� er�ss�ge elismer�sek�nt".
   
1998 - Jos� Saramago portug�l �r�, akinek "k�pzeletb�l, egy�tt�rz�sb�l t�pl�lkoz� �s ir�ni�val �tsz�tt p�ld�zatai �jra meg �jra k�zzelfoghat�v� tesznek sz�munkra egy illuz�rikus, tovat�n� val�s�got".
   
1999 - G�nter Grass n�met �r�, aki "fanyar, groteszk t�rt�neteivel a t�rt�nelem elfeledett oldal�t mutatja be". Az indokl�s mint a XX. sz�zad egyik kiemelked� irodalmi m�v�t emelte ki az 1959-ben megjelent A b�dogdob c�m� reg�ny�t.
   
2000 - Kao Hszing-csien 1988 �ta P�rizsban �l�, francia �llampolg�rs�g� k�nai �r�, aki munk�ss�ga "egyetemes �rv�ny�nek, keser� bel�t�s�nak �s nyelvi lelem�nyess�g�nek" k�sz�nhet�en �j utat nyitott a k�nai reg�ny- �s dr�ma�r�sban".
   
2001 - Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi sz�let�s� brit �r� "a l�nyegl�t� elbesz�l�sm�dot megvesztegethetetlen, t�zetes vizsg�l�d�ssal egyes�t�, ut�nozhatatlan hangv�tel� m�vei�rt".
   
2002 - Kert�sz Imre "�r�i munk�ss�g�rt, amely az egy�n s�r�l�keny tapasztalat�nak sz�sz�l�ja a t�rt�nelem barb�r �nk�ny�vel szemben".
   
2003 - John Maxwell Coetzee d�l-afrikai �r�, akinek reg�nyeit "j�l fel�p�tett szerkezet, gazdag p�rbesz�dek �s brili�ns elemz�sek jellemzik". Az indokl�s kiemelte az �r� "k�ny�rtelen kritikai szellem�t" �s "kegyetlen racionalizmus�t".
   
2004 - Elfriede Jelinek osztr�k �r�n�, akinek reg�nyei �s sz�ndarabjai "k�l�nleges nyelvi er�vel leplezik le a t�rsadalmi klis�k abszurdit�s�t �s ezek leig�z� hatalm�t". Az indokl�s kiemelte m�veinek zenei kontrasztjait.

MTI/hvg.hu