Volatilis h�ten van t�l a Budapesti �rt�kt�zsde vezet� indexe, a BUX, amely hull�mvasutazott a k�l�nb�z� vegyes h�rek h�t�n.

Az elm�lt id�szakhoz hasonl�an ism�t csak a magas forgalom volt az, ami a t�zsdei befektet�k sz�m�ra a leg�rdekesebb jelens�g volt a piacon. Szemmel l�that�an k�z�ppontban van a magyar t�zsde, hiszen m�s �rt�kpap�rpiacokon nem ugrott meg ennyire az �rdekl�d�s. Persze az m�r egy m�sik k�rd�s, hogy a magas forgalom sem volt elegend� arra, hogy kit�rj�n a BUX, ami els�sorban az aggaszt� k�lts�gvet�si h�reknek k�sz�nhet�.

Megijedtek a befektet�k

A bejelentett �j idei �s j�v� �vi tervezett hi�nysz�mok megijesztett�k a piacot, hiszen a befeketet�k nehezen tudnak pozit�van gondolkodni egy olyan orsz�g befektet�si lehet�s�geir�l, ahol 7 sz�zal�k felett van a k�lts�gvet�si hi�ny. A j�v� �vi keretsz�mok sem sug�roznak optimizmust, ugyanis az �ltal�nos v�leked�s az, hogyha a hi�nyt k�zel 1600 milli�rdra tervezik, akkor az aligha �ll meg 1800 milli�rd alatt. Ne felejts�k, v�laszt�si �v lesz. M�rpedig a k�vetkez� korm�ny aligha megszor�t�sokkal fog ind�tani, ami azt jelenti, hogy b�cs�t inthet�nk a 2010-es eur�csatlakoz�snak is.

A piac nagyon rosszul fogadta azt a bejelent�st is, miszerint a korm�nyf� az �v v�g�ig fel�lvizsg�lja az eur�csatlakoz�s d�tum�t. Ez elismer�se annak, hogy nem tudjuk teljes�teni a maastrichti krit�riumokat k�t �ven bel�l. Ugyan Gyurcs�ny Ferenc azt hangoztatja, hogy nem �rdemes gyorsan csatlakozni az eur�hoz, csakhogy m�r 2010-el is az utols� csatlakoz�k k�z�tt lett�nk volna. M�rpedig, aki kimarad, az lemarad, hiszen egy k�lf�ldi v�llalatnak esze �g�ban sincs futni a devizakock�zatot. Annyival nem vagyunk jobbak �s olcs�bbak region�lis versenyt�rsainkn�l, hogy ezt megengedhess�k magunknak.

Er�s�d� �rfolyamkock�zat

�rdekes m�don mostan�ban a k�tv�ny- �s r�szv�nybefektet�knek is az �rfolyamkock�zattal van bajuk. Az elk�vetkez� id�szakban v�lem�ny�nk szerint ez lesz az egyik legfontosabb t�nyez�, amire �rdemes odafigyelni�k a befektet�knek. Ne felejts�k el, hogy p�ld�ul a r�szv�nypiacon, a befektet�k 80 sz�zal�ka k�lf�ldi. Sz�mukra a forintgyeng�l�s pontosan ugyanolyan vesztes�get jelent, mint az �rfolyamok es�se. Abban az esetben, ha �gy �rzik, hogy fen�ll egy �rfolyamgyeng�l�s vesz�lye, akkor ink�bb el�be mennek a folyamatoknak, aminek k�vetkezt�ben a r�szv�ny�rfolyamok es�snek indulnak. Tekintve, hogy a forint a m�lt h�ten j�rt 249 felett is az eur� ellen�ben, ami 5 forintos gyeng�l�s k�t h�t alatt, ez a kock�zat egyre ink�bb szembet�n�bb.

Az el�tt�nk �ll� h�t legfontosabb makrogazdas�gi esem�nye is a szeptemberi el�zetes �llamh�ztart�si hi�nysz�m publik�l�sa lesz, ami szerd�n esed�kes. Azonban v�rhat�an nem �rheti a piacot olyan negat�v sokk, ami �jabb elad�si hull�mot gener�lna, kiv�ve, ha a korm�ny a lovak k�z� dobta volna a gyepl�t �s elszabaduln�nak a kiad�sok.

K�z�ppontban a gy�gyszerk�rd�s

V�llalati szinten a gy�gyszert�mogat�s-visszat�r�t�si t�rgyal�sokra lesz �rdemes odafigyelni, hiszen ez �rinti a Richtert �s az Egist is. A korm�ny meg�llapodott a 20 milli�rd forintos visszat�r�t�sr�l, amelyet most a gy�gyszergy�raknak kell egym�s k�z�tt leosztani. Szab�ly term�szetesen nincs lefektetve, hogy mennyi p�nzt kell visszaadni, ezt az ipar�g h�zon bel�l d�nti el, �s egyel�re �tletek szintj�n t�bb ir�nyelv is kezd k�rvonalaz�dni. A k�l�nb�z� megold�sok elt�r�en hatnak az egyes t�zsdei v�llalatokra, ez�rt egy esetleges pozit�v vagy negat�v v�gkifejlet hat�ssal lehet a Richter vagy az Egis �rfolyam�ra is. A Richter m�r k�pzett k�tszer 600 milli� forintos c�ltartal�kot, m�g az Egis 500 milli� forint k�rny�k�re v�rja a visszat�r�t�si k�telezetts�g�t.

A tengerent�li piacokat mindenk�zben tov�bbra is a gazdas�g �llapota, a magas olaj�r �s az emelked� kamatok tartj�k g�zsba k�tve. A piac tov�bbra sem tudott kit�rni hossz� h�napok �ta tart� tetszhalott �llapot�b�l, ugyanis a befektet�k tov�bbra sincsenek meggy�z�dve arr�l, hogy a gazdas�gi n�veked�s megfelel� �tem� lesz ahhoz, hogy engedje a v�llalati profitok �temes b�v�l�s�t. Ez�rt a friss t�ke t�vol tartja mag�t az amerikai r�szv�nypiact�l, amib�l a magyar piac felt�tlen�l profit�l, hiszen a befektet�k a glob�lis fejl�d� piacokat tal�lt�k meg alternat�va gyan�nt. �rdekes m�don, am�g p�r �vvel ezel�tt m�g annak szurkoltunk, hogy emelkedjen az amerikai piac, amely majd mag�val h�zza a magyart is, most pont az ellenkez�je �ll fenn.