Interj� K�rti S�ndorral: a K�rt Rt. a j�v�be tekint

A K�rt Rt. haz�nk piacvezet� adatment�ssel foglalkoz� c�ge, �s sz�mos elismer�st szerzett k�lf�ldi sz�ntereken is. A c�g alap�t�ja, K�rti S�ndor egy interj� keret�ben besz�lgetett szerkeszt�s�g�nkkel arr�l, hogy haz�nknak gazdas�gi szempontb�l mit kellene tennie egy val�ban sikeres Magyarorsz�g�rt, milyen konfliktus van a munkaer�piac �s az oktat�s k�zt, �s term�szetesen kives�zt�k az adathord�z�k �s adatment�s t�mak�r�nek aktualit�sait is. Az interj�ban a szakmai dolgok mellett sz�mos emberileg is megsz�vlelend� mondat hangzott el.

SG: El�lj�r�ban tegy�nk egy r�vid �ttekint�st a K�rt Rt. �let�nek a legmeghat�roz�bb pontjair�l, m�rf�ldk�veir�l �s j�v�beli terveir�l.

K�rti S�ndor: 1989-ben adatt�rol�k jav�t�s�ra alak�tottuk a K�RT Kft.-t. Az�rt erre, mert erre volt akkor Magyarorsz�gon piaci ig�ny �s azt hitt�k, hogy ehhez �rt�nk legink�bb. Azok a szakemberek akik �sszej�ttek a K�RT-ben, az adatt�rol� gy�rt�sban voltak otthonosak, fejleszt� m�rn�k�k voltak. 1993-ban robbantottunk azzal, hogy err�l a ter�letr�l �tcs�sztunk. Ha nem cs�szunk �t, akkor meghaltunk volna, mert egyszer�en megsz�nt a jav�tgat�s piaca, mert olyann� v�lt Magyarorsz�g helyzete, hogy m�r be lehetett hozni �j t�rol�kat. A magyar p�nz m�r v�lthat� volt �s ekkor az adatment�ssel indultunk, s ez ma is a z�szl�shaj�nk. Ugyanazt a sz�t haszn�ljuk r�, de term�szetesen eg�sz m�s h�tt�rrel.

1998-ban j�tt egy �jabb sarokk� az �let�nkben. �sszeraktuk az adatment�s ellentettj�t, az adatv�delmet vagy adatbiztons�got. Ha az adatment�s arr�l sz�lt, hogy egy bek�vetkezett informatikai "katasztr�fa" ut�n hogyan lehet a k�rokat minimaliz�lni, akkor az adatv�delem arr�l sz�l, hogy mit kellene csin�lni ahhoz, hogy ne k�vetkezzen be ez a katasztr�fa, kicsit pontosabban, ezeknek a kock�zatait hogyan lehet minimaliz�lni, cs�kkenteni. Ez a k�t tev�kenys�g�nk van ma is, mivel ezek nagyon j�l kieg�sz�tik egym�st. Persze ez a kett� a h�tt�rben nagyon sok r�sztev�kenys�get takar, de ezeket nem kommunik�ljuk egyenk�nt, hiszen legal�bb 50 darab ilyen van, ezeket egyenk�nt k�ptelens�g marketing�zenettel feld�sz�teni..
T�ny, hogy a fent eml�tett k�t term�kkel haz�nkban piacvezet�k vagyunk, s abb�l kiindulva, hogy �j term�keket nem tudunk kital�lni, ez�rt nincs m�s v�laszt�sunk, hogy ezekkel a j�nak �t�lt term�kekkel kimenj�nk m�s piacokra. Egyre otthonosabban mozgunk az EU piacain, az adatment�ssel m�r r�g�ta, hisz N�metorsz�gban �s Ausztri�ban is van le�nyv�llalatunk. Az adatbiztons�gi term�keinkkel pedig 11 EU-s orsz�gban vagyunk jelen, f�leg a banki szektornak ny�jtunk megold�sokat. A j�v�nk is err�l sz�l, c�geket alap�tunk az EU-s �s a kelet-eur�pai orsz�gokban, ahol m�r a piac szerepl�i vagyunk,. Az Egyes�lt �llamokr�l is �lmodozunk n�h�ny projekt erej�ig.

Van egy elk�pzel�s�nk, amikor nem a piac n�vel�s�b�l k�v�nunk t�bbletet kicsikarni, hanem az inform�ci� biztons�gi term�kek magyarorsz�gi el��ll�t�s�b�l. Jelent�s p�ly�zatot nyert�nk a Veszpr�mi Egyetemmel egy k�z�s informatikai biztons�gi term�k kidolgoz�s�ra. K�zd�nk az�rt, hogy Magyarorsz�gon nemzetk�zi inform�ci� biztons�gi k�zpont legyen. Ennek olyan alapjai is vannak, hogy az EU-nak Inform�ci�s Biztons�gi �gyn�ks�ge (hivatalos neve ENISA) van, r�ad�sul ez a szervezet megv�lasztott tagj�nak engem is, �n k�pviselem Magyarorsz�got. �gy ezt a szervezetet is felhaszn�ljuk arra, hogy l�trehozzuk ezt a nemzetk�zi k�zpontot, amiben a K�rtnek is szerepet sz�nunk. Veszpr�mben pedig inform�ci� biztons�gi feladatok kutat�s�val foglalkozn�nk. K�r�lbel�l ezek azok az ir�nyok, amikkel a k�vetkez� 3-4 �vben ellesz�nk.

SG: Az adatment�si piacon a K�rt Rt. most egyeduralkod� helyzetben van, de kik azok akik m�g konkurensk�nt jelen vannak a piacon, illetve milyen ar�nyban vannak a k�lf�ldi �s magyar, kis- �s nagyv�llalati, lakoss�gi �gyfelek sz�ma. A lakoss�gi �gyfelek elhanyagolhat�ak?

K�rti S�ndor: Nem, a lakoss�g nem hanyagolhat� el. A magyarorsz�gi piacvezet�s�g�nk pedig nem nyilv�nval�, hanem ez�rt rengeteget kell tenni. Aki valamiben els� akar lenni, annak t�bbet kell tenni, mint mindenki m�snak, aki itt versenyez. Sz�munkra sem nyilv�nval�, mert mindennap megvan annak a k�zdelme, hogy mi�rt a mi term�keinket veszik, mi�rt lesz ez a legjobb. Az, hogy ott is maradunk-e ezen a helyen az att�l f�gg, hogy �szrevessz�k-e a vev�t, ki tudjuk-e szolg�lni �gy, ahogy � szeretn�. Nagyon magas itt Magyarorsz�gon az a kiszolg�l�si szint, amit a v�gfelhaszn�l�nak adunk. Tal�n ez�rt vagyunk piacvezet�k? �vente kb. 2000 probl�m�t oldunk meg, most a 34 000-n�l j�runk sorsz�mban �s 1-t�l kezdt�k. N�metorsz�gban 2000, illetve Ausztri�ban 1000 megold�st ny�jtunk �vente.


A magyarorsz�gi 2000-nek viszont t�bb mint a fele nem haz�nkban gener�l�dott probl�ma. J�nnek a k�rnyez� orsz�gokb�l, de eg�szen egzotikus helyekr�l is kapunk megrendel�seket, p�ld�ul Sza�d-Ar�bi�b�l is nagyon gyakran. Ezen nem kell csod�lkozni, mert ezek bej�rat�dnak �s az, hogy egy sza�di probl�ma itt old�dik meg a XI. ker�letben az term�szetes, mert a vil�g sz�m�ra ez elfogadott, mert nekik ez tetszett �rban, id�ben, min�s�gben is. Ugyan�gy Rom�ni�b�l is nagy mennyis�gben kapunk megrendel�st. Vannak ott c�gek, akik pr�b�lkoznak, �s ami nem megy nekik, azt �tk�ldik. Ott is versenyk�pesek tudunk lenni, az ottani alacsony �rak ellen�re.

SG: Az informatikai hib�k k�z�l mi a leggyakoribb kiv�lt� ok? Term�szeti katasztr�fa, m�szaki meghib�sod�s vagy a felhaszn�l�i magatart�s?

K�rti S�ndor: Az adatveszt�sek okainak 60%-a hardver oldali �s 40% a szoftveres probl�ma. A hardveres hib�k nagy r�sz�t is emberi t�nyez�k okozz�k. Ilyen p�ld�ul, amikor leejtik az adatt�rol�t. Komoly adatveszt�s a lees�ssel nem �ll el�, csak meghib�sodik az eszk�z. Mivel az eszk�z gazd�ja nem tudja mit kell ilyen esetben tenni, addig ny�zza, k�nozza az adatt�rol�t h�lyogkov�csok seg�ts�g�vel, am�g lehetetlenn� teszi az adatment�st r�la. Amikor meghib�sodik, akkor m�g ott vannak az adatok a lemezen, de �njel�lt h�s�k neki�llnak, pr�b�lkoznak, �s p�ld�ul az elt�rt olvas�fej k�zben k�rokat okoz. A fej�rt nem, csak a m�gneses lemez�rt k�r. A hozz� nem �rt�s miatt egyre t�bbet z�znak.

A szoftveres oldalon is t�lnyom� r�szben emberi mulaszt�s az adatveszt�s legjellemz�bb oka. Akkor lenne j� a rendszer, ha "emberbiztos" lenne, nem hagyna az embernek alkalmat a mulaszt�sra. Ezt �gy k�pzelem el, mint a '30-as �vekben a motoriz�ci�t. Ott nagyban f�gg�tt az embert�l egy aut� vezet�se, ma m�r nem nagy kunszt vezetni, j�l vezetni. Ma m�r kicsi az es�ly�nk a k�rokoz�sra, persze az is t�ny, hogy mindent k�pesek vagyunk sz�trombolni. A mai hardver �s szoftver eszk�z�k el�gg� vacakok ahhoz, hogy ne kelljen nagyon nagy emberi felel�ss�g a haszn�latukhoz.