Felpörögtek az események a magyarországi helyi iparűzési adó ügyében. A PricewaterhouseCoopers igazgatója szerint elképzelhető az Irap-ügyben 2-3 hónap múlva hozandó és az adóalanyok szempontjából kedvező ítélet napja. Vagyis ebben a verzióban az a magyarországi adózó számíthat a visszatérítésre, amely a szóban forgó időpontig eljárást kezdeményez.

Adótanácsadók egyelőre nem adnak felvilágosítást arról, hány vállalkozás élt ezzel a lehetőséggel. Előfordulhat, hogy a magyar  ügyben  néhány hét múlva születő főtanácsnoki álláspontot csupán egy-két hónap Európai teszik közzé. Arra is van esély, hogy az Európai Bíróság hivatalos lapjában publikálják a kérdéses időpontot, pár héten belül.

A Világgazdaság úgy tudja, a két héttel ezelőtti történések hatására további adóalanyok tesznek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy visszakaphassák a lerótt tételt. Egyik lehetőség, hogy az adott vállalkozás  befizeti az adót, ám úgynevezett nullás bevallást ad be. Ilyenkor Egy adóhatósági ellenőrzés legfeljebb mulasztási bírságot állapíthat meg, ez ellen pedig még mindig lehet fellebbezni.

Az adópartner azonban hangsúlyozza, hogy vannak más, kevésbé „fájdalmas” lehetőségek is. Adókötelezettséget ugyanis önmagában még egy adóbevallás benyújtása sem eredményezhet egy olyan adónemben, amely uniós jogot sért, azaz amelynek törvényi rendelkezései nem alkalmazhatók. Egy ilyen adónemben az adókötelezettség bármely mozzanatát – legyen az akár az adóelőleg-fizetést előíró határozat vagy más hatósági aktus – elégséges lehet megtámadni ahhoz, hogy később az adókötelezettség hiányát kimondó bírósági ítélet megszülethessen – magyarázza.

Az állam érezhetően „húzza az időt” azért, hogy minél később kezdődjön az Európai Bíróság eljárása. Másrészt a jelek arra utalnak, nem állja meg a helyét az állami érvelés az adónem „jogossága” mellett. A csatlakozási szerződés az adózás területén belül csak az áfakulcsok esetében enged meg átmeneti eltéréseket, a tagállami szabályozás minden más esetben meg kell egyezzen az uniós áfairányelvvel.