Egy j� magyar k�zmond�s szerint: Amilyen az „Adjon Isten”, olyan a „Fogadj Isten!” Az �ll�sra jelentkez� is arra sz�m�that, hogy bek�sz�n�se a potenci�lis munkaad�hoz reakci�t v�lt ki. A bek�sz�n�s pedig �ppen az �n�letrajzzal �s k�s�r�lev�llel t�rt�nik. A bek�ld�tt p�ly�zati anyag azonnal kialak�t valamif�le k�pet a jelentkez�r�l, aki persze azt rem�li, hogy min�l jobbat, sz�m�ra min�l kedvez�bbet.

Az �n�letrajz �s a k�s�r�lev�l el�t�r� funkci�ja persze t�bbnyire vil�gos az �ll�skeres�k el�tt, de csak ritk�n jut esz�kbe, hogy nem puszt�n a ki�r�s felt�teleinek kell megfelelni, hanem el�sz�r meg kell ragadni a jelentkez�sekkel foglalkoz� szakemberek figyelm�t, majd tart�s �rdekl�d�st kell kialak�tani benn�k. Emiatt az egyes p�ly�zatok sorsa gyakorta nem a puszta tartalomt�l, hanem a formai �s stil�ris megold�sokt�l, illetve az adott c�g bels� kult�r�j�hoz val� illeszked�st�l is f�gg.

Emiatt fontos v�laszt adni r�, hogy a felsorolt h�rom elem, de k�l�n�sen a sz�m�gia egy �ll�s elnyer�s�n�l val�ban hat�sos lehet-e, avagy a k�sz�v� szem�lyzeti tisztvisel�k szigor�an a t�nyekhez �s adatokhoz ragaszkodva d�ntenek arr�l, hogy kinek a jelentkez�s�t fogadj�k el, �s ki�t nem?

A szem�lyzetisek is csak emberek, akik ekk�nt reag�lnak az �ket �rt hat�sokra. Tov�bb� sok a munk�juk, de a kvalifik�lt munkaer� felv�tele nem szalagrendszerben folyik, mi t�bb meglehet�s k�r�ltekint�st k�v�n, h�t joggal t�telezhet� fel, hogy minden p�ly�zati anyagot elolvasnak. Ebb�l m�r k�vetkezik, hogy minden olyan p�ly�zatot �rdekesnek fognak tal�lni, amely megfelel a ki�r�s legfontosabb krit�riumainak, s k�pes azt az �rzetet kelteni, hogy a jelentkez� az adott munkahelyi k�rnyezetben is j�l meg fogja �llni a hely�t.

Vajon mi�rt gondolj�k egy jelentkez�r�l, hogy �rdemes lesz bevenni a csapatba? A szakmai kvalit�sai, tapasztalatai, referenci�i d�nt�ek lehetnek, de a k�zel azonos s�ly� kandid�l�k k�z�tt m�gis a bemutatkoz� anyagban megjelen� teljes�tm�ny fog d�nteni. Ez pedig a k�vetkez� elemekb�l �p�l fel.

Mire kell �gyelni a nyer� p�ly�zati anyagban?

A beadott anyag formai megjelen�se nagyon fontos. Ha valaki egy szokv�nyos A4-es bor�t�kban k�ldi el feh�r lapokra kinyomtatott jelentkez�si anyag�t, akkor nem tesz m�st, mint belesimul a t�megbe. A p�ly�zati anyagot ez�rt �rdemes egyedi form�ban beny�jtani. P�ld�ul megfelel�en felc�mk�zett, esetleg sz�nes pap�r vagy m�anyagfedel� dosszi�ban, amit egy kip�rn�zott bor�t�kban, ha lehet nem a post�val, hanem fut�rral kell k�zbes�ttetni. A dosszi� fedel�nek kinyit�sa ut�n az els� oldalnak a saj�t fejl�ccel ell�tott pap�rra �rt k�s�r�lev�lnek kell lennie. Ilyet b�rmelyik sz�vegszerkeszt�vel k�nnyed�n el� lehet �ll�tani. Mivel a sz�nes nyomtat�s ma m�r meglehet�sen k�nnyen hozz�f�rhet�, ak�r szolid sz�nes figyelemfelkelt� jegyeket is el lehet helyezni az anyagban. De mindig �rizkedni kell a t�lz�sokt�l, mert aki �tesik a l� t�ls� oldal�ra, mindent elvesz�thet. Csak annyi egyedis�get kell �s szabad a formai elemekbe belevinni, amennyi a p�ly�zati anyagra val� k�nnyebb eml�kez�st �s az egyszer�bb azonos�t�st lehet�v� teszi.

A c�gkult�r�nak val� megfelel�s is megjelenhet a p�ly�zati anyagban. Ehhez el�tanulm�nyok sz�ks�gesek. Tudni kell az adott munkaad�r�l, hogy mit tart mag�r�l, mely �rt�kekeit gondolja a legl�nyegesebbnek, de val�j�ban melyekre a legb�szk�bb. Egy konzervat�v c�gn�l m�g a legjobb szakmai h�tt�r �s aj�nl�sok mellett is biztos „�ngyilkoss�g” a formabont�, j�pofiz� jelentkez�si anyag beny�jt�sa. M�g egy laz�bb szervezeti rendszerben m�k�d�, kreativit�sra �s egy�ni kezdem�nyez�sre �p�l� v�llalatn�l a t�lzottan form�lisra sikeredett anyag azt sugallhatja, hogy a kandid�l�nak beilleszked�si zavarai t�madhatn�nak. Ez�rt az adott munkaad� ismeret�ben gondosan meg kell tervezni, hogy az �n�letrajzban mely elemek kapnak nagyobb hangs�lyt, s melyeket kell h�tt�rben tartani. A felt�rk�pezett c�gkult�r�nak megfelel� formai megjelen�s� anyagot kell �ssze�ll�tani. S v�g�l megfelel� nyelvezetet kell v�lasztani, mert a szavakkal lehet a legnagyobb hat�st kelteni a p�ly�zat elb�r�l�iban.

Az �n�letrajz �s a k�s�r�lev�l meg�r�sa k�t k�l�n m�faj. Az el�bbin�l – ahogy err�l kor�ban sz� volt – azt az egyens�lyt kell megtal�lni a bemutatott elemek (v�gzetts�g, k�pzetts�g, munkahelyek, nagyobb projektek, szakmai tapasztalatok, vezet�i eredm�nyek, stb.) k�z�tt, amelyb�l a p�ly�zatot ki�r� a leggyorsabban k�pes azonos�tani, hogy: ez lesz az �n emberem. Ott, ahol gyakorlott v�grehajt�kat keresnek, nem �rdemes a magas elm�leti k�pzetts�gre r�ir�ny�tani a figyelem f�kusz�t, mert p�ld�ul t�lk�pzettnek gondolhatj�k a jel�ltet. Azaz az �n�letrajz �ssze�ll�t�s�n�l nem az a legfontosabb szempont, hogy a jelentkez� mif�le teljes�tm�ny�re a legb�szk�bb, hanem, hogy az adott �ll�snak mi felel meg legink�bb. Az �n�letrajz eset�ben a megfogalmaz�s nem t�ri az �mleng�st, a sz�vir�gokat. Ez ugyanis tulajdonk�ppen a szem�lyes adatb�zisunk egy szelete, amit l�tni enged�nk idegenek sz�m�ra is azzal a c�llal, hogy �sszehasonl�thassanak benn�nket m�sokkal. Adatok eset�ben az �sszehasonl�t�s k�nny�, t�rt�netek, min�s�t�sek, v�lem�nynyilv�n�t�sok eset�ben pedig igen neh�z, s�t szinte lehetetlen. Aminek az a k�vetkezm�nye, hogy a nem adatszer�en, szinte t�bl�zatba foglalt m�don megjelen� CV-ket r�vid �ton haszn�lhatatlannak nyilv�n�tj�k �s ad acta teszik.

A p�ly�zati anyagok nagy tr�kkje a k�s�r�lev�l �s az �n�letrajz �sszehangol�sa abb�l a c�lb�l, hogy kit�r�lhetetlen eml�ket hagyjon a szem�lyzetisek agy�ban. Elvileg a k�s�r�levelet olvass�k el el�bb, de ezt igaz�n sohasem lehet tudni. Van, hogy azonnal l�tni akarj�k, hogy: ez meg ki? Ez�rt olyan szab�lyt sem �rdemes fel�ll�tani, hogy melyik a fontosabb, vagy milyen sorrendben kell �ket az olvas� kez�be juttatni. Akinek ez m�gis nagyon fontos, t�zze �ssze, vagy f�zze egybe a p�ly�zati anyagot. Az olvas�si sorrend�rt azonban ez sem szavatol.

Az �n�letrajz szik�rs�g�t mindenk�ppen �rdemes ellens�lyozni egy �rdekes k�s�r�lev�llel. Fontos, hogy mindenki azt adja, aki val�j�ban. A p�ly�z� szem�lyis�g�t�l elt�r�tett k�s�r�levelek ugyanis legk�s�bb az interj�n leleplez�dnek. Ilyenkor pedig el�g csek�ly a pozit�v csal�d�s es�lye. A legjobb tan�cs, amit az ilyen fogalmaz�sokhoz adni lehet, hogy mindenki �gy �rjon, ahogy besz�l. A tapasztalatok ugyanis azt mutatj�k, hogy tartalmilag �s �rzelmi t�lt�tts�g�t tekintve is az �l�besz�d trendje k�zel�ti meg legt�k�letesebben az adott pillanatban kifejezni k�v�nt gondolatot. A gondolataink pedig olyanok, mint az ujjlenyomatok, r�nk jellemz�en egyediek. �s �ppen egyedis�g�nk, ami a legnagyobb vonzer�t jelentheti, meg�ri teh�t megjelen�teni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a le�rtakat ne kellene �tn�zn�nk, a besz�dbeli pongyolas�gainkat ne kellene kijav�tanunk, a sz�ism�tl�seket ne kellene kiirtanunk, a helyes�r�si hib�kat ne kellene korrig�lnunk, stb. S�t kicsivel tov�bb is mehet�nk, �s stiliz�lhatjuk is nyers mondanival�nkat. P�ld�ul el�kaphatjuk a szinonima sz�t�rt, s v�laszt�kosabb kifejez�seket kereshet�nk. El�h�zhatjuk irodalmi eml�keinket, s egy-egy eml�kezetes sz�fordulatot alapul v�ve hat�sosabb� tehetj�k a mondanival�nkat. A le�r� bekezd�seket megt�rhetj�k r�vid elbesz�l� r�szekkel. Jelz�k �s hasonlatok haszn�lat�val �rnyaltabb� tehetj�k a felfestett k�pet.

J� megjegyezni azonban, hogy a k�s�r�lev�l nem irodalmi alkot�s. �ll�sra jelentkez�skor k�l�n�sen nem �rdemes elkezdeni ennek gyakorl�s�t. Ez�rt �gyelni kell r�, hogy a tartalom ne vesszen oda a forma olt�r�n. E szab�ly betart�s�hoz az egyik legjobb m�dszer a r�vid mondatok haszn�lata, ami precizit�st, c�ltudatoss�got �s profizmust �rz�keltet. Ha pedig egy sz�pen cizell�lt le�r� vagy elbesz�l� mondattal t�rj�k meg e kem�nyen kopog� r�vid mondatocsk�k sor�t igaz�n hat�sosak lehet�nk.

A dramaturgia a k�s�r�lev�l eset�n is sokat sz�m�t. Miel�tt nekikezden�nk a meg�r�s�nak, ez�rt pontosan tiszt�zni kell, hogy mi lesz a legfontosabb gondolat, amit a c�mzett el� akarunk t�rni, amelyr�l azt t�telezz�k fel, hogy a legmeggy�z�bb lesz. Ezt a gondolatot �gy kell el�k�sz�ten�nk, mint a teniszj�t�kos a nyer� �t�st. Er�s nyit�s, hossz� tenyeres jobbra, hossz� fon�k balra, azt�n bent a h�l�n�l j�het egy r�pte vagy egy r�vid�t�s. A kev�sb� l�nyeges dolgokt�l kell haladni a fontosabbak fel�, m�g a v�g�n level�nk �sszes gondolati vektora egy ir�nyba mutat, s t�telmondatunkat m�r csak a tisztess�g kedv��rt r�gz�tj�k, mert azt a level�nk olvas�ja ak�r helyett�nk is kimondhatn�. Ha j�l dolgoztunk ez lesz a lev�l utols� mondata. Mik�nt a teniszez�nek az utols� �t�ssel be sem kellene �tnie a pontot, hiszen gyakorlatilag m�r azel�tt megnyerte, hogy a labd�t fogadhatatlanul visszajutatn� az ellenf�l t�rfel�re.