Sz�vegek �s szempontok Vajon olvasnak a d�ntn�k�k? © sxc.hu

Az ellentmond�sos helyzet vil�gszerte tal�lgat�sokra ad okot a legjelent�sebb nemzetk�zi irodalmi d�jjal kapcsolatban. �ltal�ban a leend� d�jazott szem�ly�r�l folyik a kontinenseken t�lny�l� tippverseny, s amint f�lfedik a nyertes kil�t�t, ki-ki igazolva, vagy veszve l�tja saj�t elk�pzel�s�t, tudva, hogy esetenk�nt a legv�ratlanabb eredm�ny sz�letik. Mivel a Nobel-d�j oda�t�l�se m�r r�g�ta nem irodalmi bel�gy, a sz�les nyilv�noss�g sz�vesen elid�z egy-egy d�jaz�s k�r�lm�ny�n�l, s noha a d�nt�st ut�lag senki nem v�ltoztathatja meg, az oda�t�l�s visszhangj�t b�rki alak�thatja.

Ha csak a saj�t irodalmi t�rs�g�nk utols� negyedsz�zad�n�l maradunk: 1984-ben p�ld�ul k�z�p-kelet-eur�pai �r�t jutalmaztak, �m a szocialista Csehszlov�ki�b�l a v�rakoz�st�l elt�r�en nem a korszakos jelent�s�g� pr�za�r�, Bohumil Hrabal kapta Nobel-d�jat, hanem az ismerts�g tekintet�ben orsz�ga hat�rain alig t�lterjed�, halk szav� l�rikus, Jaroslav Seifert. V�clav Havel az id� t�jt b�rt�nben �lt. Mondj�k: a Nobel-d�jon ott a politika b�lyege is – n�ha sz�ne helyett a vissz�j�r�l. Mi egy�b t�rt�nhetett az 1984-es oszt�sn�l: a t�rs�g paradigmatikus irodalmi figur�j�nak, Hrabalnak a jutalmaz�sa a Gustav Husak-f�le diktat�ra idej�n hegyeket mozd�tott volna meg, Seifert kit�ntet�se ellenben senkit nem buzd�tott, hogy ler�zza rabl�nc�t. �rdekes, hogy a szimbolikus orwelli �vsz�m dac�ra �pp 1984-ben ker�lte az �lesebb politikai t�ltetet a d�joszt� gr�mium.

A m�sik k�z�p-kelet-eur�pai p�lda az �nmag�t el�szeretettel „utols� jugoszl�v �r�nak” nevez�, akkor m�r jobb�ra p�rizsi emigr�ci�j�ban �l� Danilo Kis�, aki biztos befut�k�nt sem kapta meg a r�k�vetkez� �vben a Nobel-d�jat, majd r�viddel azut�n elhunyt, Jugoszl�vi�t pedig maga al� temette a jaltai szerz�d�s �sszeoml�sa.

A Nobel-d�j oda�t�l�s�n�l – mondj�k a hozz��rt�k – alapk�vetelm�ny, hogy nemzetk�zileg ismert �s sokr�t�, teljes �letm� �lljon a nyertes m�g�tt, m�gis t�bbnyire a d�joszt�s pillanat�n�l j�val kor�bban �rott m� szil�rd m�v�szi jelent�s�g�re szokott hivatkozni a d�ntn�ki kar. Ez a dramaturgia val�sult meg p�ld�ul Gabriel Garcia Marquez eset�ben; a f�m� megsz�let�se j� k�t �vtizeddel megel�zte a bab�rkoszor�t, �m a Sz�z �v mag�nyn�l a m�v�szi �rdem ut�lag is marad�ktalanul jutalmazva volt.

A kolumbiai �r� d�jaz�sa egy�bk�nt – ezt szinte teljes egy�ntet�s�ggel �ll�tott�k/�ll�tj�k szakmabeliek – visszaadta a nyolcvanas �vek elej�n (1982) a Nobel-d�j patin�j�t. A mi Kert�sz Imr�nk h�rom �vvel ezel�tt szinte egyk�nyves szerz�k�nt (Sorstalans�g) r�szes�lt a Nobel-d�jban, eddig egyed�lik�nt a magyar irodalomban, megsz�ntetve a hazai literat�ra t�bb �vtizedre visszany�l� hi�ny�rzet�t a sorozatosan elmarad� Nobel-d�jaz�s miatt.

A Nobel-d�j oszt�sba a r�g�ta beler�ngatott politikai k�rd�s mellett, hasonl�an fontos szerepet t�lt be a kontinent�lis hovatartoz�s, tov�bb� az, hogy (az ut�bbi f�l�vsz�zadban) Eur�pa �s �szak-Amerika t�bb�-kev�sb� egyens�lyba ker�lj�n. Nem vil�gos, mi�rt tartj�k ezt fontosnak a sv�d f�v�rosban. Ellenben el�bb-ut�bb szembe kell n�zni Stockholmban azzal is, hogy a tematikai hat�rok v�gre kit�guljanak, hiszen John le Carr� a vil�g egyik legjobb (�s legolvasottabb) reg�ny�r�ja addig eleve kiesik a versenyb�l, ameddig a m�v�szet arisztokratikus regiszter�t�l t�voli polcon helyezkedik el a k�mreg�ny. �m lehet, hogy egyszer le Carr� is „bej�n a hidegr�l”.

Azt nem tudni, hogy min folyik a vita az �v�ros, a Glamba Stan egyik �vsz�zados kisvend�gl�j�nek k�l�nterm�ben, ahol a f�ma szerint a h�t meghat�rozott napj�n �ssze�l az irodalmi zs�ri; mindenesetre rossz �rz�s, hogy �k eddigi d�nt�sk�ptelens�g�kkel k�v�l helyezik magukat egy t�bb, mint egy �vsz�zados hagyom�nyon. Ez m�r negat�v hat�sfok. De az sem haszn�l a d�j m�lt�s�g�nak, hogy a minap lemondott egyik zs�ritag, Knut Ahlund sv�d �r� szerint a tavalyi gy�ztes osztr�k �r�n�, Elfriede Jelinekt�l a d�ntn�k�k t�bbs�ge egy sort sem olvasott.

A k�rd�s teh�t e percben m�g k�rd�s marad: vajon milyen �rdemi szempontok alapj�n f�dik f�l az idei irodalmi Nobel-d�j gy�ztes�nek kil�t�t? Azt�n amikor elcsitulnak majd a nyertes k�r�li zajok, s �tr�gjuk magunkat a tonn�nyi laud�ci�kon, m�r arra gondolunk, ki k�vetkezik j�v�re.

Mohai V. Lajos