A francia-orosz sz�rmaz�s� Alexis de Saknoffsky �ltal tervezett aut� ind�totta el a 30-as �vekben oly n�pszerû cs�nakfar divatj�t. Az elsõ modell a 8-115 volt, ezt a 8-125 �s a 8-130 k�vette, a 8 a soros 8 hengeres Lycoming motorra, a m�sodik sz�m a teljes�tm�nyre utalt. Az 1929-es 125 l�erõs modell felett�bb kedvezõ, 1895 doll�ros �ron hazavihetõ volt.

Az 1935-36-os modell m�r Gordon Miller Buehrig mûve, tal�n a legszebb cs�nakfar� aut�. 4,6 literes felt�lt�ses motorja 150 lõerõs, v�gsebess�ge meghaladta a 120 m�rf�ld/�r�t. K�r, hogy csak 490 darab k�sz�lt belõle.

USA, Indiana �llam, Auburn: Az Auburn egykori fõhadisz�ll�s�nak art deco st�lus� �p�let�ben ma az Auburn-Cord-Duesenberg M�zeum mûk�dik. A korai Auburn�k �s verseny-Duesenbergek mellett a Cord-�ra aut�i is l�that�k, de itt parkolt�k le a '66-os Ghia-Duesy protot�pust is.

N�metorsz�g, Sinsheim, Aut�- �s Technikam�zeum: A m�zeumban �ll egy feh�r cs�nakfar� Auburn Speedster, de ez csak egy replika. Van viszont egy eredeti '35-�s piros p�ld�ny, �s egy s�rga Cord 810 is. A h�t �vvel ezelõtti m�zeumi k�nyv szerint volt egy idõszaki ki�ll�t�s is n�gy(!) Duesenberggel. A szerzõ mindezekbõl csak a replik�ra eml�kszik, �gy k�r mindenkit, aki arra j�r, n�zzen ut�na!

Duesenberg

A N�metorsz�gb�l kiv�ndorolt Fred �s August Duesenberg autodidakta m�rn�k�k remek�l �rtettek az aut�k tervez�s�hez �s �p�t�s�hez, de c�geik vezet�s�hez nem sokat kony�tottak. �gy t�rt�nhetett meg, hogy az 1913-ban alap�tott Duesenberg Automobile & Motors Company t�z �vvel k�sõbb kics�szott a kez�kbõl.

Pedig rendk�v�l modern �s sikeres versenyaut�kat �p�tettek, elsõ "nagysz�ri�s" aut�juk, a Model A is kitûnõ, kor�t megelõzõ konstrukci� volt. Az elsõ amerikai soros nyolchengeressel szerelt alv�zat a korszak legjobb karossz�ria�p�tõi �lt�ztett�k fel, �s ez volt az elsõ aut�, amelyiknek mind a n�gy kerek�t hidraulikus f�k lass�totta. A siker ennek ellen�re - r�szben tal�n a h�bor� ut�n nem t�l j�l csengõ n�met n�vnek k�sz�nhetõen - elmaradt.

A fiv�reket �gy kiv�s�rolt�k a c�gbõl, �s õk visszat�rtek a versenyaut��p�t�shez. Ebben viszont nagyot alkottak: 1914-ben csak a 10. helyen v�geztek az Indy 500-on, de k�t �v m�lva m�r az ez�st�rmet hozt�k el, 1924-ben, '25-ben �s '27-ben pedig gyõztek a Duesenbergek ('23-ban a Pace Cart adt�k). Eur�p�ban az 1921-es Le Mans-i Francia Grand Prix elnyer�s�vel tett�k ismertt� a m�rkanevet. A sportsikerek ugyan j�t�konyan hatottak az utcai Duesenbergek elad�s�ra, de a c�get ez sem mentette volna meg az �jabb csõdtõl; ehhez m�r Cord seg�ts�ge kellett.

Az �j tulaj p�nzt pump�lt a c�gbe, amely 1928-ban kihozta legsikeresebb aut�j�t, a h�res Model J-t �s a felt�lt�tt SJ-t. �p�tõinek deklar�lt sz�nd�ka szerint ez volt kora legjobb, mindenesetre legdr�g�bb amerikai aut�ja. Egy Model J �ra �tlagosan 15 000 doll�r volt, de karossz�ri�t�l, kiviteltõl f�ggõen ak�r 20 000 is lehetett. (�sszehasonl�t�sk�ppen, a Cadillac V16-os cs�csmodellj�hez valamivel 7000 doll�r felett m�r hozz� lehetett jutni, egy Ford V8 Deluxe Phaeton mind�ssze 545 doll�rba ker�lt.)

Ezeket az aut�kat val�ban csak a leggazdagabbak engedhett�k meg maguknak: Windsor hercege, �nnepelt filmszt�rok, mint Clark Gable, Gary Cooper, Mae West vagy Greta Garbo, illetve az olyan gazdag �zletemberek, mint Randolph Hearst sajt�m�gn�s vagy az excentrikus milliomos, Howard Hughes (akit Leonardo DiCaprio alak�tott nemr�g az Aviator c�mû filmben).

A Model J/SJ-bõl 9 �v alatt 500-n�l is kevesebb k�sz�lt - a pontos sz�mon a Duesy-szak�rtõk is vitatkoznak, mivel egy-egy p�ld�ny gyakran t�bbsz�r is kapott karossz�ri�t. Napjainkra nagyj�b�l 380 aut� maradt fenn, ebbõl n�gy Jay Leno amerikai showman gyûjtem�ny�t gazdag�tja.

Cord

Miut�n rendbehozta, �s a legjobb �r-�rt�k ar�ny� preszt�zsaut�v� form�lta az Auburnt, megmentette, �s a legexkluz�vabb luxusm�rk�v� tette a Duesenberget, 1929-ben Cord a saj�t nev�t viselõ aut�val t�lt�tte ki a k�t patin�s m�rka k�z�tti r�st. Ez volt az L-29, Amerika elsõ fronthajt�s� aut�ja. Ezt 1934-ben k�vette a 810/812 t�pus, amely �ramvonalas alakj�val formatervez�si iskol�t teremtett.

A Cordok is meglehetõsen dr�g�nak sz�m�tottak, �s az alacsony p�ld�nysz�m miatt - a Duesenbergekhez hasonl�an - sohasem termeltek profitot, csak f�nyezt�k az Auburn h�rnev�t. Az elsõker�k-hajt�s forradalmi technik�nak sz�m�tott, ez pedig nemcsak vonzotta az �jdons�gokra fog�kony v�s�rl�kat, de sokakat el is riasztott a Cordt�l. Ak�rcsak a gy�rt�si neh�zs�gekrõl, mûszaki probl�m�kr�l sz�l� h�rek.

A buk�s

A 20-as �vek v�g�re az Auburn megt�zszerezte a Cord-�ra elõtti elad�s�t, �s �vi h�szezern�l t�bb aut�t �rt�kes�tett. A gazdas�gi v�ls�g p�r �vig k�l�n�s m�don megk�m�lte a luxusgy�rt�kat, Auburnbõl is 1931-ben kelt el a legt�bb, bõ 32 000 darab. Am�g j�l ment az �zlet, Cord a tõzsd�n is gyarap�totta vagyon�t, kock�zatos �zletei sorra bej�ttek. Gyors gazdagod�s�val ellens�geket is szerzett mag�nak. 1933-ban, hatalma cs�cs�n csendben Eur�p�ba k�lt�ztette csal�dj�t, sohasem mondta el mi�rt. K�t �v m�lva ugyanilyen titokzatosan �s csendesen k�lt�ztek vissza.

Az �zlet kezdett elromlani. A v�ls�g m�lyebb �s hosszabb volt, mint amire sz�m�tani lehetett. Az elsõker�k-hajt�s gy�rt�s�val probl�m�k ad�dtak, �s a 810 gy�rt�sba �ll�t�sa is sokat k�sett a bemutat� ut�n. Az Auburn hi�ba k�n�lta V12-es modelljeit fele annyi�rt, mint a Cadillac, ha 1932-ben m�r alig akadt ember, aki b�rmilyen �ron �rdekelt volna egy V12-es. Az elad�sok m�lybe zuhantak; 1935-36 folyam�n m�r kevesebb, mint 7000 Auburn kelt el, a '37-es modell meg sem �rkezett. Ahhoz, hogy a "mini-GM" t�l�lje a v�ls�got, val�di GM-nek kellett volna lennie.

Cordot az �rt�kpap�r-fel�gyelet (SEC) is perbe fogta k�l�nf�le tõzsdei szab�lytalans�gok miatt, �s 1937-ben a b�r�s�g �t�lete nyom�n k�nytelen volt megv�lni r�szv�nyeitõl. Az �j tulajdonos azonnal bez�rta a vesztes�ges gy�rakat.

Epil�gus

E. L. Cord �let�nek tov�bbi 37 �v�ben az �zleti �let sz�mos ter�let�n szerencs�t pr�b�lt: a b�nyiparban, az ingatlanpiacon, de �letbiztos�t�ssal, r�di�s mûsorsz�r�ssal is foglalkozott. Olyan eml�kezeteset nem alkotott t�bbet, mint kor�bban az aut�iparban. A politik�ban is pr�b�lkozott: Nevad�ban r�szt vett a t�rv�nyhoz�s munk�j�ban, sõt 1958-ban m�g korm�nyz�nak is jel�lt�k. Ut�bbit visszautas�totta, de sohasem mondta el, mi�rt. 1974-ben, 79 �ves kor�ban, r�kban halt meg.