Az osztr�k t�megt�j�koztat�sban is ismertetett els� r�szeredm�nyek szerint a r�sztvev�k mintegy 56 sz�zal�ka mondott igent a n�pszavaz�son.

Vas�rnap 4,7 milli� sv�jcinak volt lehet�s�ge arra, hogy kinyilv�n�tsa a v�lem�ny�t ebben a k�rd�sben. Az el�zetes eredm�nyek szerint mintegy 60 sz�zal�kuk �lt is az urn�kn�l ezzel a lehet�s�ggel, ami igen magas ar�nynak sz�m�t az alpesi orsz�gban gyakran megrendezett n�pszavaz�sok sor�ban.

Sv�jcban csak mintegy m�sf�l �vvel ezel�tt nyitott�k meg a szabad munkav�llal�s lehet�s�g�t az EU r�gebbi tagorsz�gainak a munkav�llal�i el�tt.

Az alpesi orsz�g �llampolg�rainak eurooptimizmus�t bizony�tja, hogy 4 h�napon bel�l vas�rnap m�r a m�sodik n�pszavaz�son mondtak igent olyan k�rd�sben, amely az �sszeur�pai egy�ttm�k�d�s fejleszt�s�t c�lozza.

J�niusban 54,6 sz�zal�kos t�mogat�ssal szavazt�k meg, hogy Sv�jc csatlakozzon a schengeni-dublini meg�llapod�sokhoz.

Az Eur�pai Uni� m�g p�nteken rem�ny�t fejezte ki, hogy a sv�jciak vil�gosan �ll�st foglalnak az �j EU-�llampolg�rok szabad munkav�llal�s�nak a lehet�v� t�tele mellett.

Benita Ferrero-Waldner EU-biztos sz�viv�je szerint egy esetleges elutas�t�s eset�n a schengeni-dublini meg�llapod�sokban foglaltak v�grehajt�sa is neh�zs�gekbe �tk�zne, valamint az hat�st gyakorolna az uni� �s Sv�jc kapcsolatrendszer�nek az eg�sz�re is.

Sv�jcban 2000-ben a szavaz�polg�rok mintegy k�tharmada mondott igent az alpesi orsz�g �s az EU k�z�tti meg�llapod�sokra, amelyek 2002 j�nius�ban l�ptek �letbe.

A K�toldal� Meg�llapod�sok I-es dokumentumgy�jtem�nye foglalja mag�ba a munkaer�-�raml�s szab�lyoz�s�nak a k�rd�s�t, amelyr�l k�l�n kellett d�ntenie Sv�jcnak. Az ezen k�v�li 5 meg�llapod�s ugyanis automatikusan kiterjed az EU �j tagorsz�gaira is.

MTI