Egy �r�kifj� amerikai

A gabonasikl�

Elaphe guttata

A gabonasikl� egy igen r�g�ta ismert �s tartott sikl�faj. A gabonasikl� olyan �r�kifj� �llat, amely az �vek sor�n mit sem vesztett a n�pszer�s�g�b�l. �rdekes viselked�s�vel, tetszet�s k�lsej�vel �s k�nny� tarthat�s�g�val m�lt�n ki�rdemli a „n�p�llat” c�met.

Elterjed�s: Rendk�v�l sz�les az elterjed�si ter�lete. Az USA k�z�ps� r�sz�t�l �K Mexik�ig terjed term�szetes �l�helye.

�l�hely: Rendk�v�l sz�les elterjed�si ter�let�n rengeteg k�l�nf�le �l�helyet n�pes�t be. Szinte mindenhol megtal�lhat�. A f�ves puszt�kon �ppoly gyakori mint a lombhullat� vagy t�level� erd�kben, de kult�rak�vet� fajk�nt az emberi telep�l�seken is megtal�lhat�. Innen ered neve is hiszen gyakran keresi fel a gabonat�rol�kat ahol r�gcs�l�kra vad�szik.

Le�r�s: K�zepes termet� sikl�faj, 140-160 cm az �tlagos m�rete, de enn�l nagyobbra is megn�het. A rekordot egy 182 cm-es p�ld�ny tartja. Sz�nezete rendk�v�l v�ltozatos. Az eredeti vad sz�nv�ltozaton k�v�l rengeteg kiteny�sztett sz�nv�ltozat l�tezik. Ezek k�z�l rendk�v�l elterjedt a snow. Az ilyen p�ld�nyok h�feh�rek piros szemmel. Az eredeti vad �s a snow keresztez�s�b�l j�n l�tre az �n. f�lalb�n�. Ezek a p�ld�nyok narancss�rg�s sz�nezet�ek, hi�nyzik bel�l�k a fekete sz�ntest. Hasuk az alb�n� v�rvonal jelek�nt egysz�n� feh�r. Szem�k �ltal�ban piros. �jabban kezd elterjedni a fekete sz�nv�ltozat is. Sz�nezet�k hamusz�rke fekete mint�val. De ezenk�v�l sz�mos szinte m�r term�szetellenes sz�nv�ltozat is l�tezik, mint p�ld�ul a teljesen v�r�s vagy citroms�rga p�ld�nyok. Gyakran hallani, hogy a k�l�nb�z� sz�nv�ltozatok fog�konyabbak egyes betegs�gekre vagy t�pl�lkoz�si illetve n�veked�si zavaraik vannak, de ezt k�ts�get kiz�r�an nem bizony�tott�k. Az eredeti vad sz�nv�ltozat v�r�ses sz�nezet�, a h�ton v�r�s foltokkal melyek feket�vel szegettek. Az �llat oldal�n a sz�nek ink�bb s�rg�s t�nus fel� tol�dik el, a hason feh�r, s�t�t foltokkal tark�tva �gy alakul ki az oly jellegzetes „zongora” has. Az �llat feje viszonylag kicsi, a pajzsok viszonylag karakteresek. Pupill�ja kerek. �ltal�noss�gban elmondhat� a fajr�l, hogy rendk�v�l kiegyens�lyozott, m�g a nem szel�d�tett p�ld�nyok is k�nnyen kezelhet�k, �gy gyerekek sz�m�ra is nagyszer� hobbi�llat.

Tart�s: Tart�sa meglehet�sen egyszer�. 2-3 esetleg 4 �llatnak egy 100x50cm alapter�let� �s 50cm magas terr�riumot javaslok. Nagyobb helyen ak�r 10-15 p�ld�ny is egy�tt tarthat�. A terr�rium k�sz�lhet f�b�l �s �vegb�l is. A fa el�nye, hogy viszonylag k�nny�, nem t�rik �s j�l megmunk�lhat� h�tr�nya, hogy megfelel� kezel�s hi�ny�ban felveszi a nedvess�get �s nem t�l j�l tiszt�that�. Ezzel szemben az �veg rendk�v�l t�r�keny de j�l tiszt�that�, ez�rt kisebb terr�riumok agyag�ul az �veget m�g nagyobbak�hoz a f�t, lamin�lt b�torlapot javaslom. A megfelel� szell�z�s �rdek�ben a terr�rium tetej�n k�sz�ts�nk dr�th�l�s szell�t�t.   A terr�rium berendez�s�re t�bb megold�s is sz�ba j�het. Az els� a term�szetes berendez�s ekkor aljzatnak t�zeget vagy feny�k�reg �rlem�nyt (mulcsot) haszn�ljunk de a kett� kever�ke is rendk�v�l dekorat�v. El�nye, hogy j�l tartja a nedvess�get �s a szagokat, valamint tapasztalataim szerint a t�zeg enyhe savass�ga megakad�lyozza bizonyos k�rokoz�k talajban val� elszaporod�s�t. Berendez�snek haszn�lhatunk fa�gakat, kisebb r�nk�ket, k�veket, k�regdarabokat. Mind a berendez�si t�rgyakat mind a talajt fert�tlen�teni kell mert ezekkel behurcolhatunk k�rokoz�kat �s parazit�kat pl. atk�kat is. A m�sik lehet�s�g a mesters�ges berendez�s, ekkor pap�rt�r�lk�z� aljzatot �s m�anyag b�v�helyet haszn�lunk. Ezt a megold�st azonban csak karant�n terr�riumban vagy betegs�g miatti elk�l�n�t�sn�l alkalmazzuk. Nagy h�tr�nya, hogy a k�gy�k nem �rzik magukat t�l j� ez�rt csak sz�ks�ghelyzetben haszn�ljuk. Az �llatok el�tt mindig legyen egy sz�mukra felbor�thatatlan t�lk�ban v�z melyet k�tnaponta cser�lj�nk tiszt�ra. A megfelel� iv�v�zell�t�s rendk�v�l fontos hiszen a hosszantart� szomjaz�s hat�s�ra vesek�rosod�s l�phet fel m�g az �llott v�z fert�z�sek forr�sa lehet. Az itat�t�l agyaga a k�nny� tiszt�that�s�g �rdek�ben m�anyag vagy m�zas ker�mia legyen. A terr�rium h�m�rs�klete 23-30 ^oC legyen. A gabonasikl� ugyan �tmenetileg elviseli az alacsonyabb h�m�rs�kletet de tart�san em�szt�si zavarokhoz vezethet. Egy a fenti m�ret� terr�rium f�t�s�re megfelel egy 40-50W teljes�tm�ny� l�mpa. Ezt a terr�rium egyik fel�re tegy�k �gy kialakul az egyes r�szek k�z�tti h� k�l�nbs�g. Ekkor az �llat maga v�lasztja ki a sz�m�ra optim�lis h�m�rs�klet� helyet. Fontos, hogy az �g�t a terr�riumon k�v�l helyezz�k el mert az �vatlan �llatok k�nnyen meg�gethetik magukat �s ezek a s�r�l�sek igen s�lyosak lehetnek. A megfelel� p�ratartalom 60-70%, ezt k�tnaponta v�gzett permetez�ssel biztos�thatjuk. A permetez� tiszt�t�s is fontos hiszen az �llott v�zhez hasonl�an fert�z�seket terjeszthet. A tiszt�t�shoz sose haszn�ljunk vegyszereket, mert ezek m�g kis mennyis�gben is m�rgez�ek lehetnek. Helyette ink�bb forr� vizet haszn�ljunk. Ez a berendez�si t�rgyakra is alkalmazhat�, de a talaj eset�ben praktikusabb a mikrohull�m� s�t�. A gabonasil� t�pl�l�sa nem okoz k�l�n�sebb probl�m�t, erre a c�lra t�k�letesen megfelelnek az egerek, patk�nyok, fut�egerek megfelel� m�ret� p�ld�nyai. A h�rcs�g�t nem javaslom mivel rendk�v�l zs�ros �s nehezen em�szthet�, tapasztalataim szerint �ltal�ban visszah�nyj�k �ket. A takarm�ny felk�n�l�s�ra t�bb megold�s is lehets�ges. Az els�, hogy a takarm�nyt beengedj�k a terr�riumba. Ez rendk�v�l vesz�lyes lehet az �llatra n�zve hiszen az eg�r vagy patk�ny ak�r meg is r�ghatja, ez�rt sose alkalmazzuk! A m�sodik lehet�s�g, hogy az �l� pr�d�t fark�n�l fogva a k�gy� el� l�gatjuk. Ekkor is fenn�ll az a vesz�ly, hogy a k�gy�nak s�r�l�st okoz a takarm�ny de erre szinte eleny�sz� az es�ly. A harmadik m�dszer, hogy frissen le�t�tt pr�d�val k�n�ljuk meg �llatainkat. Ez teljesen biztons�gos. A takarm�ny le�t�s�nek leghat�konyabb m�dszere, hogy fark�n�l fogva a h�t�t, tark�j�t valamilyen kem�ny t�rgyhoz csapjuk. Ekkor a gerinc t�r�se miatt azonnali pusztul�s l�p fel. Ennek a m�dszernek ugyan sem, a hangja sem a l�tv�nya nem sz�p de ez a leghum�nusabb. Ha nagyobb mennyis�g� takarm�nyt szerz�nk be egyszerre le�t�s ut�n fagyaszt�ssal, tart�s�thatjuk. Ez remek alkalom arra, hogy csal�dtagjaink haragj�t magunkra vonjuk. A fagyasztott takarm�nnyal kapcsolatban sokan eml�tik, hogy nem minden p�ld�ny fogadja el. Tapasztalataim szerint megfelel� szoktat�ssal a testmelegre meleg�tett takarm�nyt minden p�ld�ny elfogadja. Sokfel� hallani, hogy milyen fontos a megfelel� vitaminbevitel a h�ll�k eset�ben ez al�l a gabonasikl� sem kiv�tel, azonban a k�l�nb�z� vitamink�sz�tm�nyek helyett a k�vetkez� m�dszert javaslom. A megv�s�rolt takarm�ny�llatot n�h�ny napig tartsuk vitamind�s gy�m�lcs�k�n, z�ldv�geken. Ha magunk teny�sztj�k a takarm�ny�llatokat (ez a lehet� legjobb megold�s hiszen garant�lt a takarm�ny min�s�ge) igyekezz�nk teljes �rt�k�v� tenni a takarm�nyukat �s �gy �llatunk is hozz�jut a megfelel� vitaminokhoz �s �sv�nyi anyagokhoz. Az etet�sek alkalm�val ha t�bb �llatot tartunk egy terr�riumban �rdemes �ket ez id�re k�l�nv�lasztani, nehogy a hamarabb v�gz� p�ld�nyok �sszenyeljenek t�rsaikkal, mert az ak�r tragikus k�vetkezm�nyekkel is j�rhat. Erre j� megold�st jelentenek kiseb-nagyobb dobozok, v�dr�k �s egy�b ed�nyek. De ak�r a bez�rt szob�ban fel�gyelet mellett sz�t is pakolhatjuk �ket.

Ivarmeghat�roz�s: A gabonasikl� ivarj�nak meg�llap�t�sa nem jelent k�l�n�sebb gondot. Erre is k�t m�dszer alkalmazhat�. Az els� az ivari dimorfizmus alapj�n, ennek h�tr�nya, hogy nem 100%-os biztons�g� �s csak a kifejlett �llatokn�l alkalmazhat�. El�nye, hogy szinte b�rki elv�gezheti. Ez a k�vetkez� m�don t�rt�nik. Az �llatot finoman a h�t�ra ford�tjuk �s a farki r�szt vessz�k szem�gyre. Ha a farok r�szn�l a klo�ka el�tti ter�letet figyelj�k meg �s ez viszonylag v�kony ill. fokozatosan megy �t a farokba �s a klo�ka ut�n fokozatosan v�konyodik el a testv�g h�met tartunk a kez�nkben. Ha a klo�ka el�tti r�sz viszonylag vaskos �s a farok hirtelen v�konyodik el n�st�nnyel van dolgunk. A m�sodik, biztosabb m�dszer a szond�z�s. Ekkor egy v�kony f�m vagy m�anyag p�lc�t vezetnek be a klo�k�n�l a farok ir�ny�ba. Ha a szonda m�lyre cs�szik be az �llat h�m ha viszont kor�n „megakad” n�st�ny. A szond�z�ssal kapcsolatban fontos megeml�tenem, hogy csak gyakorlott terrarista vagy szak �llatorvos v�gezze, mert hiba eset�n ak�r az �llat pusztul�s�t is okozhatja vagy szaporod�sk�ptelenn� teheti az adott p�ld�nyt. �ppen ez�rt senkinek nem javaslom, hogy otthon saj�t szak�ll�ra k�s�rletezzen, mert komoly k�vetkezm�nyekkel j�rhat. Ellenben a gyakorlott szem�ly v�gzi teljesen biztons�gos.

Teny�szt�s: A gabonasikl� teny�szt�se nem tartozik a bonyolult feladatok k�z�, viszonylag k�nnyen elv�gezhet�. Ha rendelkez�nk egy ivar�rett teny�szp�rral szinte biztos, hogy szaporodni is fognak. A teny�szt�snek ugyan nem el�felt�tele a teleltet�s de rendk�v�l j� hat�ssal van a f�szekalj m�ret�re �s  kel�si ar�nyra. Ezt a mi tel�nk�n v�gezz�k. A nemeket k�l�n�ts�k el. Az �llatokat ilyenkor fokozottan t�pl�ljuk, majd a teleltet�s megkezd�se el�tt 10-14 nappal fejezz�k be a t�pl�l�st �s v�rjuk meg m�g �llatunk kiem�szt. Ez nagyon fontos mert a teli t�pcsatorn�val teleltetett �llat ak�r el is pusztulhat! Ezut�n fokozatosan cs�kkents�k a h�m�rs�kletet13-15 ^oC-ra. Ez az id�szak 1-2 h�napig tartson. Az id�tartam f�gg az �llat testm�ret�t�l �s kond�ci�j�t�l. A kisebb p�ld�nyokat kevesebb ideig m�g a nagyobbakat hosszabban is teleltethetj�k. Beteg vagy �l�sk�d�kkel fert�z�tt p�ld�ny tilos teleltetni. A teleltet�s alatt aj�nlott az egyes�vel t�rt�n� elhelyez�s, legfeljebb k�t �llatot rakjunk �ssze nehogy zavarj�k egym�st. A teleltet�sre megfelelnek nagym�ret� m�anyagdobozok vagy kisebb terr�riumok. Ezeket egyszer�en rendezz�k be. Vita t�rgy�t k�pezi, hogy term�szetes vagy mesters�ges m�don berendezett dobozban teleltess�nk. V�lem�nyem szerint ennek nincs nagy jelent�s�ge. De mindk�t esetben elengedhetetlen egy itat�t�l �s egy b�v�hely elhelyez�se. Az itat�t�lban ilyenkor el�g hetente cser�lni a vizet mert a felesleges zaklat�s rossz hat�ssal van a pihen� �llatokra. �ppen ez�rt a telel�helyet is �gy v�lasszuk meg, hogy lehet�leg egy nyugodt r�szen legyen. A teleltet�s befejezt�vel a h�m�rs�kletet fokozatosan emelj�k! A k�t nemet m�g ne helyezz�k �ssze csak a kond�ci� visszanyer�se �s az els� vedl�s ut�n. Ekkor a h�mek szinte azonnal elkezdenek udvarolni. Ekkor a n�st�ny h�t�ra cs�sznak �s szaggatott mozg�ssal ingerlik. A p�rz�s �ltal�ban �jszaka t�rt�nik �gy ennek az esetek legt�bbj�ben nem lehet�nk szemtan�i. Ilyenkor a h�m�rs�kletet tartsuk magasan, 28-30 ^oC k�r�l. A p�rz�s ut�n a n�st�ny 50-60 nappal rakja le toj�sait melyek sz�ma 8-20 k�z�tt ingadozik de nagy �s j�l t�pl�lt n�st�nyek eset�n el�rhet� az egyenletes 20-25 toj�sos f�szekalj. A toj�sok sikeres lerak�s�nak �rdek�ben a n�st�nyt k�l�n�ts�k el �s helyezz�nk be mell� egy tojat� dobozt mely egy viszonylag s�t�t m�anyag doboz legyen amin egy akkora lyukat v�gunk amin �ppen bef�r az �llat. Ennek alj�ra nedves t�zeget helyezz�nk. A toj�sokat lerak�suk ut�n �vatosan helyezz�k vizes keltet�be, nedves t�zeg k�z�. Ennek nagy el�nye a perlittel szemben, hogy enyhe savass�g�nak k�sz�nhet�en megel�zhetj�k a pen�szgomb�k elszaporod�s�t. A toj�sok 29-30 ^oC-os h�m�rs�kleten 65-75 nap alatt kelnek ki. A h�m�rs�klet v�ltoztat�s�val befoly�solhatjuk a kikel� kicsik nem�t is.*Nem igaz, a gabonasikl�kn�l a h�m�rs�klet nem befoly�solja a kicsik nem�nek kialakul�s�t! Alacsonyabb h�m�rs�kleten ink�bb n�st�nyek m�g magasabb h�m�rs�kleten h�mek v�rhat�k. Ezt a m�dszert egyes teny�szt�k tudatosan alkalmazz�k, ha ink�bb egyik nem� p�ld�nyok „el��ll�t�s�ra” t�rekednek. Az eml�tett h�m�rs�kleten a nemek megoszl�sa v�letlenszer�. A kikel� kicsik felnevel�se �ltal�ban nem jelent probl�m�t. T�pl�l�sukra �jsz�l�tt r�gcs�l�kat haszn�ljunk. Nagyobb szaporulat eset�n hasznos lehet az egyenk�nti elhelyez�s, mivel �gy jobban nyomon k�vethet� az egyes p�ld�nyok fejl�d�se. A kikel� kicsik az els� vedl�s�kig nem t�pl�lkoznak! �gy addig ne is pr�b�ljuk �ket megk�n�lni. Megfelel� t�pl�l�s eset�n gyorsan fejl�dnek �s 3 �ves korukban ivar�rett� v�lnak.

Egyes h�resztel�sekkel ellent�tben a gabonasikl� tart�s�hoz semmilyen enged�ly nem sz�ks�ges. Az alapvet� ismeretek birtok�ban b�rki b�tran belev�ghat ennek a fajnak a tart�sba mivel rendk�v�l k�nnyen kezelhet�, nem ig�nyel nagy helyet, nem �rz�keny a betegs�gekre �s b�rkinek sok �r�met okoz tetszet�s k�lsej�vel, bar�ts�gos term�szet�vel. A j�l tartott gabonasikl� pedig ak�r 20 �vig is �lhet.

Horv�th �ron (vagans)