Ezermilli�rdon t�l Az MNB adatai alapj�n a deviz�ban fenn�ll� h�ztart�si ad�ss�g meghaladja az 1000 milli�rd forintot, vagyis a mag�nszektorban kint l�v� teljes hitel�llom�ny 25 sz�zal�k�ra duzzadt a 2003 v�g�n m�rt 5 sz�zal�kr�l. Az idei �v els� nyolc h�napj�ban a magyarok 465 milli� eur� �rt�k�, devizaalap� jelz�loghitelt vettek f�l, ami 20 sz�zal�kkal t�bb, mint a jelz�loghitel-�llom�ny ugyanezen id�szak alatt bek�vetkezett nett� n�veked�se.

Kapcsol�d� t�m�k M�jus �ta nem volt ilyen gyenge a forint Financial Times: bajba ker�lnek a devizaad�sok �rfolyamgaranci�val cs�kkenthet� a devizahitelek kock�zata Lak�shitel – kinek a forint, kinek a deviza

Az elm�lt hetekben bek�vetkezett – k�r�lbel�l 10 forintos – eur�val szembeni �rfolyamgyeng�l�s hat�s�ra egy 200 eur�s, �tlagosnak mondhat� havi t�rleszt�r�szlet 2000 forinttal dr�gul meg – mondta el k�rd�s�nkre Pablo Fritz, az Inter-Eur�pa Bank lakoss�gi �zlet�g�nak vezet�je. Ez val�sz�n�leg m�g nem elviselhetetlen pluszteher a devizaad�sok t�bbs�ge sz�m�ra, de kisebb-nagyobb m�rt�kben mindannyiukat �rinti – automatikusan. Ellent�tben ugyanis a kamatv�ltoz�sok miatti – 3, 6,12 havonta, vagy ak�r 5-10 �vente esed�kes – �t�raz�sokkal, az �rfolyamv�ltoz�sok minden egyes t�rleszt�si napon, vagyis minden h�napban m�dos�tj�k a deviz�ban kalkul�lt, de forintban visszafizetend� t�rleszt�s �sszeg�t. Forintgyeng�l�s eset�n emelik, er�s�d�s eset�n cs�kkentik az ad�ss�got.

Nyomj�k a deviz�t

Ha a jegybank vagy a p�nz�gyi fel�gyelet id�nk�nt �va inti is a lakoss�got, a szaksajt� pedig n�mi p�nikot is kelt, a banki nyilatkozatok nyugodts�got sugallnak, mondv�n, nem val�sz�n� az �rfolyam oly m�rt�k� elmozdul�sa, amely a t�rleszt�r�szletek nagys�g�t drasztikusan befoly�soln�. Ahhoz hogy a t�rleszt�r�szletek �sszege jelent�sen emelkedjen, a kamat �s az �rfolyam egy�ttes, kedvez�tlen v�ltoz�s�nak kell bek�vetkeznie – mondta el k�rd�s�nkre p�ld�ul a CIB Bank illet�kese.

A banki �gyint�z�k a t�bbforintos eur�- �s sv�jcifrank-er�s�d�s ut�n is b�tran a devizak�lcs�n�k felv�tel�re buzd�tj�k az �gyfeleket. A Figyel�Net munkat�rsa k�rbek�rdezte a nagyobb kereskedelmi bankokat: lak�shitel-�rdekl�d�s�re az esetek t�bbs�g�ben, a kock�zatok felt�r�sa n�lk�l, egy�rtelm�en a devizahitelt javasolt�k sz�m�ra. Csak minden harmadik esetben kapott kicsit �rnyaltabb eligaz�t�st, amikor is az �gyint�z� legal�bb megeml�tette a devizaalap� k�lcs�n�k kamat- �s �rfolyamkock�zat�t, de a j�v�beli kil�t�sokat illet�en nem mert becsl�sekbe bocs�tkozni, mondv�n, � nem devizapiaci szak�rt�.

Ezek ut�n nem meglep�, hogy az �gyfelek egy r�sze – a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelet�t�l (PSZ�F) sz�rmaz� inform�ci�ink szerint – nem is amiatt panaszkodik id�r�l id�re, hogy a forint gyeng�l�se esetleg megemeli a havi t�rleszt�s�t, hanem a t�j�koztat�s hi�ny�t kifog�solja. J� n�h�nyan ugyanis eleve nincsenek tiszt�ban azzal, hogy a kamatperi�dus letelt�vel �t�raz�dik, illetve az �rfolyammozg�sok alkalm�val automatikusan v�ltozik a hitel�k – fogalmazott Binder Istv�n, a PSZ�F sz�viv�je.

Hogy m�gsincsenek t�meges panaszok – sem a fel�gyelet, sem a Figyel�Net �ltal megk�rdezett bankok szerint –, az val�sz�n�leg annak k�sz�nhet�, hogy egyr�szt az ut�bbi id�ben meglehet�sen stabil volt a forint �rfolyama, m�sr�szt a bankoknak t�rv�nyi k�telezetts�g�k van arra, hogy �gynevezett „kock�zatfelt�r� nyilatkozatot" �rassanak al� a hitelfelvev�kkel, amelyben a devizaalap� k�lcs�n�k minden becsap�sabb karakter�t (els�sorban az �rfolyam- �s kamatkock�zatot) bemutatj�k. Ha teh�t az els� k�r�s �gyf�l-t�j�koztat�sokb�l ez sok hely�tt hi�nyzik is, a szerz�d�s al��r�s�ig, vagy legal�bb azzal egyid�ben elvileg minden esetben megt�rt�nik.

Lehetnek gondok

Mindek�zben a jegybank m�r h�napok �ta hangoztatja aggodalm�t a devizahitelek elharap�dz�s�r�l. Hamecz Istv�n, az MNB �gyvezet� igazgat�ja n�h�ny nappal ezel�tt �gy fogalmazott, hogy a jelenlegi elad�sodotts�gi szint m�r komoly �rfolyamkock�zatokat rejt mag�ban, s k�l�n�sen a lakoss�gi �s a kkv-szektor �theti meg a bok�j�t. �k azok ugyanis, akik nyakl� n�lk�li elad�sod�suk sor�n kev�ss� veszik figyelembe ezeket a rizik�faktorokat. A jegybank szerint a devizahitelez�s �s a n�vekv� gazdas�gi egyens�lytalans�gok elegye m�r a bankrendszer stabilit�s�t is vesz�lyezteti.

A jegybank v�lem�ny�t k�lf�ldr�l �s belf�ldr�l mind t�bb gazdas�gi elemz� osztja. Barcza Gy�rgy, az ING elemz�je a Figyel�Net k�rd�s�re a lengyel p�ld�t hozta fel a k�zelm�ltb�l, ahol hasonl� tendenci�k �rv�nyes�lnek a hitelez�sben, �s ahol ad�dtak is m�r probl�m�k a zloty nagyobb m�rt�k� begyeng�l�se k�vetkezt�ben. A szak�rt� szerint region�lis bajt�rsunkn�l nem is az volt a legf�bb gond, hogy a havi t�rleszt�r�szletek n�h�ny h�napon kereszt�l bizonyos sz�zal�kkal megemelkedtek, hanem annak felismer�se, hogy ez�ltal maga az ad�ss�g �sszege kezdett lassabban apadni. Hi�ba t�rlesztett teh�t az �gyf�l, el�fordult, hogy fenn�ll� hiteltartoz�sa t�bb h�nap eltelt�vel m�gsem lett alacsonyabb, �s ez kisebb p�nikot keltett a lakoss�gban. Ez azt is eredm�nyezte, hogy sokan a rendk�v�li t�rleszt�s lehet�s�g�vel �ltek, vagy extra k�lts�gekbe verve magukat hazai deviz�ra konvert�lt�k a hitel�ket.

Hasonl� aggodalm�nak adott hangot a Morgan Stanley londoni befektet�si bankh�z is, amely a portfolio.hu �ltal id�zett elemz�s�ben kiemelt figyelmet szentelt a magyar �llami �s mag�nszektor elad�sodotts�g�nak, kiemelve abb�l a devizaalapon t�rt�n� elad�sod�st. A Financial Times pedig egyenesen �gy fogalmazott, hogy katasztrof�lis k�vetkezm�nyei lehetnek a deviz�ban elad�sodott magyarok sz�m�ra a forint gyeng�l�s�nek. A brit lap szerint ugyanis az er�s n�veked�s ellen�re a magyar fizet�eszk�z jelent�s gyeng�l�s�hez vezethetnek a magyar gazdas�g egyens�lytalans�gai �s az ellen�rz�s al�l kics�szott �llamh�ztart�si hi�ny. A magyar fogyaszt�k az FT szerint tiszt�ban vannak a kock�zattal, de „nem izgatj�k magukat".