B�l az Oper�ban

Balh� menetrendszer�en? Magyar �llami Operah�z © Marton Szilvia

„(…) a magyar nemzeti �r�ks�g miniszt�riuma nem �rt ahhoz, hogy mi az, hogy Operah�z.
Ezt �gy nyugodtan elmondom, bele�rtve a miniszter urat, bele�rtve az �llamtitk�rait, bele�rtve a f�oszt�lyvezet�it, �s �gy tov�bb. Nem �rdekli �ket .” Ezt Petrovics Emil f�zeneigazgat� nyilatkozta az m1-en, amikor arr�l k�rdezt�k, mi�rt mondott fel. Elmond�sa szerint az Operah�z �j gazdas�gi igazgat�ja azt javasolta neki, �lljon fel posztj�r�l, s cser�be d�jakat, juttat�sokat helyezett kil�t�sba.

Petrovics Emil az �j vezet�st is hozz� nem �rt�nek min�s�tette, pedig a p�ly�zatban, amellyel nyertek, m�g az � neve is szerepelt. Hegyi �rp�d Jutocsa, az �j igazgat� szint�n az m1-en besz�lt, kijelentve, nem sz�l�tott�k fel lemond�sra Petrovicsot, �s nem is �rtak felmond�levelet neki, ellenkez�leg, tisztelik �s becs�lik. �m az Info R�di�ban m�r elismerte, felmer�lt, hogy ha nem tudnak egy�tt dolgozni Petroviccsal, sz�ba j�het a nyugd�jaztat�s.

�gy nyilatkozott: "(...) esz�nk �g�ba nem jutott volna hivataloss� tenni ezt �s az is igaz, hogy Kunos J�zsef, aki az int�zm�ny gazdas�gi igazgat�ja lesz, elk�vette azt a hib�t, hogy felk�n�lta (…) hogy a tan�r �r mondjon le, vagy menjen nyugd�jba. Ez egy hiba, egy t�lkap�s, tan�r �r meg is s�rt�d�tt rajta, azt�n tiszt�ztuk, hogy (…) hivatalosan ilyesmir�l nincs sz�.” Ebben az�rt van n�mi ellentmond�s. F�leg, ha kor�bbi nyilatkozatok szemsz�g�b�l n�zz�k: Hegyi �rp�d Jutocsa, akit augusztus 1-j�vel nevezett ki Boz�ki Andr�s kultur�lis miniszter, j�lius v�g�n azt mondta: a f�zeneigazgat�i poz�ci� egyel�re megmarad, azt Petrovics Emil t�lti be, k�s�bb azonban val�sz�n�leg �sszevonj�k a m�v�szeti igazgat�i tiszts�ggel. Ez ut�bbi pedig Kessely�k Gergely.  Nos,  a f�zeneigazgat� ezt m�r nem akarta megv�rni. Dilett�nsnak min�s�tett mindenkit oda-vissza; k�l�n�s legfeljebb az lehet, hogy nem akkor, amikor a miniszter eredm�nyt hirdetett, hanem most.

Felvon�sv�g

A legrosszabbkor j�tt az "operab�l" a kultuszminiszt�rium sz�m�ra. Ha t�bb nemzed�k l�tv�nyosan nem tud egy�tt dolgozni egy nagy, nemzeti kult�rint�zm�ny �l�n, annak balj�s �zenete van. A m�di�ban a kultur�lis �letr�l zajl� diskurzusnak nem szem�lyi torzsalkod�sokr�l kellene sz�lnia. Boz�ki Andr�s miniszter n�h�ny hete publik�lta A szabads�g kult�r�ja c�m� ki�ltv�ny�t, amely �j politik�t helyez kil�t�sba, s finoman jelzi, a sz�veg h�tter�ben k�sz�l� koncepci� az int�zm�nyekben is v�ltoz�sokat kezdem�nyez. Gyan�that� mostm�r, hogy ezek gener�ci�s fesz�lts�gekkel j�rnak majd.

A strukt�ra kezdett el itt recsegni-ropogni? Az a minden �vben szok�sos, de id�n durv�bbra sikered� maradv�nyk�pz�s, amely miatt az NK�M most 26,7 milli�rd forintot nem fizet ki a miniszt�riumi fenntart�s� int�zm�nyeknek, val�ban bar�ts�gtalan k�zeget teremt. Az alulfinansz�rozotts�g t�k�letes �rv azok kez�ben, akik b�r�lj�k a miniszter strukt�rav�ltoztat� sz�nd�k�t, amelyet ki�ltv�ny�ban megpend�t. Mir�l besz�l, amikor m�g p�nz sincs? – sz�l az ultima ratio. Pedig a radik�lis p�nzmegvon�s (pontosabban: cs�sz�s, hiszen a p�nz janu�rban meg�rkezik) m�giscsak felveti annak k�rd�s�t, hogy a kultur�lis korm�nyzatnak mire �s  mennyit is kell k�ltenie.

Ki fizesse a villanysz�ml�t?

E pillanatban m�g nem tudni, milyen k�rt �rint a cs�sz�s, a miniszt�riumi finansz�roz�s� kht-k �s int�zm�nyek k�z�l. De egy figyelemre m�lt� nyilatkozat tal�n sejtet valamit. Boz�ki mondta a Magyar Nemzetben (aug.22): „Az �llam nem vonhat el polg�rait�l ad�t kultur�lis c�lokra az�rt, hogy a m�velt elitnek az egyetlen helyes vagy kiz�r�lag �rt�kes kult�r�r�l alkotott �t�let�t gyakorlati int�zked�sekben �rv�nyes�tse. Az eloszt�s elveiben �s gyakorlat�ban egyar�nt �rv�nyes�tenie kell a nyitotts�got. Teret engedni a legk�l�nf�l�bb – de a m�sok szabads�g�t �s m�lt�s�g�t nem csorb�t� – etnikai, vall�si, politikai, nemzed�ki �s �letm�dk�z�ss�gek t�rekv�seinek, hogy beker�lhessenek a kult�ra f� �ram�ba.”

A j� �rdek�rv�nyes�t� k�pess�g�t b�szen haszn�l� hazai elitkult�ra mindig is az eloszt�s kedvezm�nyezettje volt. Csak halkan k�rdezz�k: biztos, hogy ezt a k�tezres �vekben is van m�g mivel megindokolni? Valamint: j�-e ha adott esetben mag�nv�llalkoz�sk�nt l�trej�tt �gyekben a miniszt�rium p�nzzel van benne (pl. Sziget)? A nonprofit kult�racsin�l�k, a miniszt�riumi p�nzekb�l sosem r�szes�lt „strukt�r�n k�v�liek” m�r r�ges-r�g megtapasztalt�k, milyen is hitelekb�l m�k�dni, lassan, k�sve meg�rkez� p�ly�zati p�nzekre v�rva m�k�dni napi szinten. 

Ki nyel ma?

Ha am�gy is rosszul finansz�rozott m�zeumokat, meg az NKA-t (Nemzeti Kultur�lis Alap) is �rinti a cs�sz�s, az igazi otrombas�g lesz. El�bbiek alapvet� m�k�d�si gondokkal k�zdenek, ut�bbi pedig javar�szt �pp azt a szf�r�t t�mogatja, amely am�gy is a legnehezebb helyzetben van. Ha azonban struktur�lis k�rd�sekr�l besz�l�nk, van itt m�g valami.

„Tisztess�ges dolog-e, hogy J�zsef Attila sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�n, Ady, Kosztol�nyi haz�j�ban az �r�sz�vets�g nem tudja kifizetni k�z�zemi sz�ml�it, mert az �v h�tral�v� r�sz�ben a m�r meg�t�lt t�mogat�sokat, a megk�t�tt szerz�d�sekre j�r� t�mogat�sokat sem foly�s�tja a miniszt�rium?” - tette fel a k�rd�st a napokban a Fidesz kult�rpolitikusa, P�link�s J�zsef.

Mintha e k�rd�sben ott galoppozna a haza kult�rafinansz�roz�s �llatorvosi lova.
A sz�noki k�rd�s m�g�tt ott h�z�dik egy m�sik. Ez pedig a hazai m�v�szeti szakm�k m�k�d�s�re, az �llamhoz val� viszonyukra vonatkozik. P�link�s p�ld�j�n�l maradva: t�bb �r�sz�vets�g is van �s mindegyik t�mogat�sra v�r. Biztos, hogy a legnagyobb tags�g�, �m megk�v�lt �s az ismert botr�nyok miatt preszt�zs�ben jelent�sen meggyeng�lt Magyar �r�sz�vets�g nem tud tev�kenys�g�be szponzorokat, t�mogat�kat bekapcsolni? Biztos, hogy nem kellene az elitkult�r�nak �nn�n m�k�d�si �s l�tstrat�gi�it ilyen szempontb�l is fel�lvizsg�lnia? Biztos, hogy az �llami p�nzre v�r�s az egyed�li l�tm�d ebben a szf�r�ban? Biztos, hogy nem lehet m�g t�bb normat�v szempontot behozni a t�mogat�sba? Biztos, hogy nem tudnak fundraising-gel, szakmai tev�kenys�ggel e szervezetek t�bb bev�telt termelni maguknak?

A jelenlegi viharos helyzet tal�n nem kedvez annak, hogy mindezt higgadtan �tgondoljuk. Pedig m�giscsak itt volna az ideje.