hvg.hu: Mi a F�rfiak felel�ss�ge c�m� k�nyv c�lja? Ha k�zbe vessz�k, olyan, mint egy tank�nyv; pontokba szedett inform�ci�kat k�z�l, fogalmakat tiszt�z, magyar�z. 

Szil P�ter: Azok a fogalmak, amelyek jelenleg k�zsz�jon forognak, gyakran nem felelnek meg annak, amelyek az eur�pai gyakorlatban elfogadottak. A k�nyv az EU Daphne programja t�mogat�s�val j�tt l�tre, a projekt k�t f� r�szb�l �ll, az egyik ismeretterjeszt�, kiadv�nyok megjelentet�se, a m�sik egy olyan pszichol�giai, illetve jogi k�pz�s beind�t�sa, amely a t�rsadalmi nemek szeml�let�nek alapj�n foglalkozna a csal�don bel�li er�szakkal, illetve a b�ntalmaz� f�rfiakkal. Olyan t�megm�ret� �s a t�rsadalmi l�t min�s�g�t befoly�sol� jelens�geket, mint p�ld�ul a n�k elleni er�szak, Magyarorsz�gon nem a t�rsadalmi nemek – angolul gender – vizsg�lat�nak szempontj�b�l n�znek. Ez abb�l indul ki, hogy l�tezik egy patriarch�lis t�rsadalom, aminek a szexizmus, a nemi alap� megk�l�nb�ztet�s alapvet� von�sa. Az er�szak pedig szisztematikus tev�kenys�g, amely arra ir�nyul, hogy a valaki m�s f�l�tt gyakorolt kontrollt �s uralmat megteremtse, biztos�tsa �s fenntartsa.

- �n azt �rja: „A n�k elleni er�szak els�sorban abban k�l�nb�zik az er�szakt�l �ltal�ban, hogy �gynevezett struktur�lis er�szak, vagyis egybecseng a k�zfelfog�s alapj�ul szolg�l� t�rsadalmi �s kultur�lis norm�kkal �s �rt�krenddel.” Amikor el�r ide az olvas�, k�nytelen azonnal a saj�t �let�re gondolni. Mit jelent, hogy struktur�lis er�szak? Ennyire k�dolva van az �let�nkbe?

- K�dolt, amennyiben a t�rsadalmi l�t k�djait�l f�gg, mit tartunk elfogadhat�nak �s mit el�t�lend�nek. Radik�lis p�ld�t mondok: sz�z �ve az amerikai d�len egy fekete megver�se, vagy meg�l�se nem sz�m�tott er�szaknak ugyanolyan m�rt�kben, mint hogyha egy feh�rrel t�rt�nik ugyanez. Egy szexista t�rsadalomban a t�rsadalom k�djai k�z� tarozik a n�k alacsonyabb rend�s�ge. Ez�rt azt�n amikor n�k elleni er�szak t�rt�nik, az egybecseng nemcsak az int�zm�nyekben rejl� elnyom�ssal �s megk�l�nb�ztet�ssel, hanem a t�rsadalom kimondott k�djaival is. Ismerj�k: p�nz sz�molva, asszony verve j�. Am�g Magyarorsz�gon a n�k kevesebb b�rt kapnak ugyanaz�rt a munk��rt, bele�tk�znek az �gynevezett „�vegplafonba”, a l�thatatlan de nagyon is l�tez� akad�lyokba az el�menetel�k sor�n - p�ld�ul az �nkorm�nyzatokban dolgoz�k 85 sz�zal�ka n�, de az �nkorm�nyzatok vezet�s�ben m�g 15 sz�zal�kban sincsenek jelen –, am�g �ll�spont lehet a k�zszolg�lati telev�zi�ban az, hogy a k�z�pkor� f�rfiak hitelesebbek a h�rek �tad�s�ban, sz�val am�g mindez l�tezik, addig mindenk�ppen besz�lhet�nk struktur�lis er�szakr�l.

- �n verb�lis �s gazdas�gi er�szakr�l is besz�l. Ami ez ut�bbit illeti; n�lunk a fi�gyermekek �gy n�nek fel, hogy nekik kell p�nzt keresni�k, akkor teszik j�l, ha eltartj�k a csal�dot, ha k�r�l�tt�k m�soknak nem kell dolgozniuk. Ez m�ris azt eredm�nyezi, hogy hatalmi helyzetben lesznek a feles�g�k f�l�tt?

- Ebben a mondatban m�ris ott rejlik egy t�rsadalmi k�d, nevezetesen, hogy a h�zimunka nem munka. Teh�t aki ebben n� fel, nem sz�mol azzal, hogy ha �gymond � hozza a p�nzt a h�zhoz, annak az a felt�tele, hogy otthon valaki ell�ssa a h�ztart�st, a gyerekeket. Ilyen m�don anyagi javakat is termel, hiszen ha nem tenn�, az illet� f�rfi csak f�l�ll�sban dolgozhatna, vagy valakit fizetnie kellene, hogy ell�ssa ezeket a feladatokat. A gyerekkort�l kezd�dik a belenevel�d�s ezekbe a szerepekbe. Hogy teh�t a vil�g �gy van felosztva, hogy bizonyos munk�kat a patriarch�tus nem tekint munk�nak, az�rt teh�t nem j�r fizet�s. A f�rfiak teremtenek �s rombolnak, a n�knek az van kiosztva, hogy gondoskodjanak mindarr�l, ami a kett� k�z�tt van. A f�rfiakat a produkci�, a n�ket a reprodukci� alapj�n �t�li meg a t�rsadalom.
- A mi t�rsadalmunk b�ven mag�n visel repressz�v jegyeket, e tekintetben nem v�ltozott meg att�l, hogy tizen�t �ve megd�lt egy elnyom� rezsim. Alapmond�sok az „er�sebb kuty�r�l…”, meg a „nagy halr�l �s a kis halr�l” sz�l� sz�vegek. A f�rfiak is hatalmi strukt�r�kban, olykor igazs�gtalan, g�tl� mechanizmusokban �lnek. Egy ilyen helyzetben hogyan lehet �rv�nyesen feltenni az �n �ltal feszegetett k�rd�seket?

- A hierarchikus t�rsadalomban – amelyet itt �n le�rt – van m�g egy, a r�tegz�d�st rendez� szempont. A f�rfiak k�z�tt is vannak hierarchikus k�l�nbs�gek, ugyanakkor a t�rsadalomban alapvet�en van egy szexista r�tegz�d�s, amely szerint a legalacsonyabb rend� f�rfi is magasabb rend�, mint egy n�. A gender-szempont egyfajta szem�veg, amely n�lk�l nem l�tszanak bizonyos folyamatok. Mondok egy p�ld�t. A cig�nys�gr�l tudjuk, hogy kevesebb kultur�lis lehet�s�ggel b�r, mint a lakoss�g t�bbi r�sze. A statisztika, ha lebontjuk nemekre, megmutatja, hogy ezen bel�l a cig�nyfi�knak nagyobb lehet�s�geik vannak, mint a l�nyoknak, p�ld�ul a tov�bbtanul�s, az elhelyezked�s szempontj�b�l.

- Ha egy t�rsadalomban struktur�lis k�rd�s a n�k elleni er�szak, hogyan lehet k�v�lr�l hozz�ny�lni? Itt van T�r�korsz�g EU-csatlakoz�s�nak lehet�s�ge. Tudhat�, hogy ott az orsz�g bizonyos ter�letein gyakori a n�k elleni fizikai er�szak, s�t, el�fordul a n�k meggyilkol�sa is, ha olyasmit tesznek, amit a k�z�ss�g helytelen�t. Az EU kontextus�ban hogyan lehet majd mindezt kezelni?

- Nem szeretn�k politikai v�lem�nyt nyilv�n�tani err�l a k�rd�sr�l, de felvetn�k egy tal�n szokatlan szempontot. Nemr�giben l�ttam egy filmet a n�k helyzet�r�l az afganiszt�ni t�lib rezsim alatt. Az eur�pai polg�rt nagyon meg tudja ind�tani, s val�ban rettenetes dolog p�ld�ul arra k�nyszer�teni n�ket, hogy burk�ban j�rjanak. Amikor azonban az elnyom�s l�thatatlan, s a be�p�lt k�dokban �rv�nyes�l, akkor nem tartjuk rettenetesnek, hogy n�k t�sark�ban tipegjenek, v�konyak, szinte anorexi�sak legyenek, hogy bizonyos m�don kell kin�zni�k, mozogniuk, a test�ket form�lniuk, hogy elfogadj�k �ket. Nem arr�l van-e sz�, hogy a t�lib rezsim csak ad abszurdum viszi azt, ami minket is k�r�lvesz? A k�d szempontj�b�l van min�s�gi k�l�nbs�g a talib�n rendszer �s a sz�ps�gipar vez�relte szexista uralom k�z�tt?

- Van: a szabads�g eleme. A sz�ps�gipar elv�r�saival szembe lehet menni, a t�lib rezsim�vel nem; hogy profaniz�ljam a dolgot.

- Ez igaz, �s nagyon l�nyeges k�l�nbs�g. De ahhoz, hogy az �gynevezett eur�pai gondolkod�s val�ban a szabads�gjogok, az egyenl�s�g szinonim�ja lehessen, ahhoz �nvizsg�lat kell, r�ismer�s, hogy adott esetben mi a hasonl�s�g a talib�n rendszer �s Eur�pa szexizmusa k�z�tt. Ez tud szempontot �s mor�lis tart�st adni ahhoz, hogy az eur�pai magatart�s hiteles legyen. Bizonyos kult�r�kban t�rv�nyes�tve van, hogy n�ket meg lehet k�vezni, ha elhagyj�k a f�rj�ket. �m Magyarorsz�gon a v�l�perekben m�g mindig a n�re h�tr�nyos szempontk�nt kezelik azt, ha �gymond nem tett eleget a h�zast�rsi k�telezetts�geinek. Magyarorsz�gon valahol elsikkadt a t�rv�nyhoz�s �tveszt�iben a t�voltart�si t�rv�ny; m�g mindig a b�ntalmazott n�nek �s a gyereknek kell elhagyniuk az otthonukat, ha a b�ntalmaz�st m�r nem b�rj�k tov�bb. S amikor a t�voltart�si t�rv�ny felmer�lt, a sajt�ban olyan c�mek jelentek meg, hogy „el kell hagyniuk az otthonukat a b�ntalmaz� f�rfiaknak”.

- Sepp Blatter,a FIFA eln�ke szexisebben �lt�z� n�i focist�kat akar l�tni, Mitnyan Gy�rgy �lt�zk�d�si k�dot vezetne be sz�p l�b� n�knek, Patrub�ny Mikl�s szimpatikusnak �s enyh�n molettnek nevez egy k�pvisel�n�t. Egy internet szolg�ltat� megk�t�z�tt n�kkel hirdeti mag�t. Ezek csak az ut�bbi id�k nyilv�nosan szexista �ll�sfoglal�sai. Egyik-m�sik az�rt botr�nyt kavart a hazai sajt�ban.

- �rvendetes, hogy tal�n kezd megny�lni a magyar t�rsadalom f�le. Ha min�l t�bben, lehet�leg t�bb f�rfi kezdene el �nkritikusan viszonyulni a szexizmus k�rd�s�hez, ha a felel�s posztokon �l� emberek k�pesek voln�nak a gender-szempont� megk�zel�t�sre, az eredm�nyezne paradigmav�lt�st. Minden olyan int�zm�nynek, amelynek kultur�lis �rt�keket form�l� szerepe van – politikusok, m�dia, iskola, egyh�zak �s �gy tov�bb – fontos feladata van ebben. A sv�d es�lyegyenl�s�gi miniszter l�togat�sakor Lamperth M�nika azt mondta, biztos abban, hogy a jelenlegi parlamentet ismerve nem kapna t�bbs�get a prostit�ci� megold�s�nak sv�d modellje, amely a klienst b�nteti �s nem az �ldozatokat, a prostitu�ltakat. Ebben a felfog�sban elkall�dik a t�rv�nykez�s normat�v szerepe. A k�telez� biztons�gi �vet sem akkor vezetik be, amikor m�r mindenkit siker�lt meggy�zni arr�l, hogy ez �leteket ment, hanem el�bb normat�v funkci�k�nt bevezetik �s ezzel p�rhuzamosan meggy�zik az embereket. Sv�dorsz�gban p�rtpolitikai szempontok feletti akarat vezetett be bizonyos t�rv�nyeket, azokkal p�rhuzamosan szoci�lis programokat ind�tott �s k�zben meggy�zt�k a t�rsadalmat arr�l, hogy m�sok test�t megv�s�rolni b�ntett.